Lamperth Mónika a kilépésekről, a pártalakításról: Aki akar, menjen

Ötszázmilliárd forintos lyuk keletkezett a költségvetésben a Fidesz tehetőseket támogató adótörvényei miatt, amelyekkel a szegényeket is sújtják, ez történelmi bűn – jelentette ki Lamperth Mónika. A volt szocialista belügy-, majd önkormányzati miniszter rémisztő jeleket lát az alkotmányban az önkormányzatiság vonatkozásában. Szerinte Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc között nincsen személyi ellentét, az MSZP-ben ugyanis programviták zajlanak.

Mesterházy-kritika Gyurcsánynak. Az MSZP elnöke szerint Gyurcsány Ferencnek több éve volt arra, hogy megújítsa az MSZP-t. Mesterházy Attila az Inforádiónak úgy nyilatkozott: ráadásul a volt kormányfő által kezdeményezett pártszavazás elvonja az erőt és a figyelmet a szocialisták valódi feladatáról, a kormány kritizálásáról. Ha ennek az a célja, hogy fel kell mérni a támogatói bázist, akkor ezt kell mondani – szögezte le a pártelnök. (MN)

Az alkotmány tervezetéből ön hiányolta, hogy abban nem szerepel a helyi népszavazás mint alapjog. A módosítások után bekerült a szövegbe ez a passzus is. Ebből a szempontból akkor rendben van az alaptörvény?
– Abszolút nincs rendben. Nem a helyi népszavazás az alapjog, hanem az önkormányzás joga. A hatályos alkotmány szerint a választópolgárok közösségét megilleti az önkormányzás joga, amely alapjog hiányzik a Fidesz-alkotmányból. Ez óriási visszalépés. Az MSZP mindig is a demokratikus rendszer alapintézményének tartotta és tartja az önkormányzati autonómiát. Most ez csorbul.
– Az új alaptörvényben is benne van a helyhatóságok autonómiája. Komolyan azt gondolja, hogy veszélybe került Magyarországon az önkormányzatiság?
– Sarkalatos törvénnyel fogják majd meghatározni, milyen jogosítványai lesznek a helyhatóságoknak. Akár azt is megteheti a Fidesz, hogy az önkormányzatok jogosítványait oly mértékben csorbítja, hogy azok tartalmukban már nem is tekinthetők önkormányzatoknak. Erre vannak utalások, rémisztő jelek.
– Mik ezek a rémes jelek?
– Ma az önkormányzatok törvényes működését ellenőrzi a kormány. A jövőben azonban ezt felváltja a felügyelet, ami azt jelenti, hogy a kormányhivatalokon keresztül a Fidesz beavatkozhat az önkormányzat dolgába, megváltoztathatja például a döntéseit. Ez súlyos korlátozás.
– Az önkormányzati szektor óriási, csaknem 1000 milliárdos adósságállománnyal küzd. A kormányzatnak nyilván az a szándéka, hogy működőképes és finanszírozható legyen a rendszer.
– A kormány szándéka a totális hatalomkoncentráció. A részletekre azonban csak a nyilatkozatokból lehet homályosan következtetni, mert hiányzik az egységes koncepció. Nem tudni, milyen önkormányzati feladatok lesznek, hogyan fog az egész rendszer működni. Ha ezt a területet gazdaságossági és finanszírozhatósági oldalról közelítjük meg, az csapda. Attól, hogy bizonyos feladatokat elvesznek a településektől, hogy azokat az állam oldja meg, még nem lesz több pénz. S közben elvész a lényeg, az önkormányzati autonómia, az emberek joga, hogy helyben maguk döntsenek az ügyeikről.
– Pénz idáig se nagyon volt, ezért van csődközelben a 3160 önkormányzat majdnem fele. Az előző ciklusokban feladatokat kaptak a helyhatóságok, forrást ezek ellátásához viszont nem. Ön szerint jól működött a rendszert, nem kell semmit alakítani rajta?
– A kistelepüléseknél inkább a működés finanszírozása a gond, de a kistérségi rendszer, a faluk problémáinak megoldására jó és működőképes módszer. Több település összefog a jobb ellátásért, és a pénzügyi többlettámogatás segítségével közösen oldják meg például a szociális ellátást, az iskolák működtetését. Kétségtelen, hogy a kis önkormányzatoknak kevés volt a pénzük, ezen segít a kistérségi rendszer. A nagyvárosok, mint például Kaposvár, politikai okokból, presztízsberuházások miatt adósodtak el. Ezt már nemcsak én mondom, hanem az Orbán-kormány tagjai is. Az pedig nem megoldás, hogy elveszik a feladatot, és az államra bízzák, mert ez bizonyos esetekben még több pénzbe is kerülhet.
– Önök a kormány intézkedéseit nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi nyilvánosság előtt is élesen bírálják. Miért viszik külföldre a belpolitikai vitákat?
– Azzal, hogy az MSZP képviselői bemutatják az Európai Parlamentben, hogy az egypárti alkotmány veszéllyel jár, nem Magyarországot támadják, hanem a demokráciát védik. Itthon kevés nyilvánosságot kapott, de az Európai Parlamentben még a néppárti képviselők sem védték meg a magyar alaptörvényt. Ezért kár bennünket támadni. Az alaptörvény szerintem visszafordulás a demokratikus úton, és ezért tiltakozni kell itthon és Európában is.
– Néppárti politikusok támogatásukról biztosították Magyarországot, az Európai Bizottság néppárti elnöke, José Manuel Barroso pedig jelezte, nincs is kompetenciájuk a témában. De mi a helyzet a konstruktív ellenzékiséggel, amire ígéretet tettek a 2010-es választások után?
– Az EP elé nem a szocialisták, hanem Szájer József vitte az alkotmányozás témáját, és az alkotmányügyi bizottságban nem volt néppárti támogatás. A konstruktív ellenzékiséget tartjuk. Az alkotmány előkészítésében is részt vettünk. Volt persze bennünk gyanakvás, aminek alapossága sajnos beigazolódott. Az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása után álltunk fel a tárgyalóasztaltól. Ez olyan felmondása volt a demokráciának, amelyre erős politikai jelzést kellett adni.
– Van olyan intézkedése a kabinetnek, amellyel egyet tud érteni? Például a legfontosabb célkitűzéssel, az államadósság csökkentésével?
– Most éppen ez a legfőbb célja a kormánynak. Egy évvel ezelőtt azonban ez még nem volt kiemelt feladat. Amikor kormányra kerültek, akkor nem is akarták tartani a 3,8 százalékos hiánycélt, hét százalékról beszéltek. Brüsszel azonban világossá tette Orbán Viktornak, hogy ezt nem lehet. A kabinet gazdasági programja egy megszorítócsomag, amelyre azért van szükség, mert 500 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben az adópolitikájuk miatt. Ennyi pénzt hagytak ott a tehetőseknél. Az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó ugyanis a szegényeket sújtja. Ez történelmi bűn.
– Az államadósság azért nem ebben az egy évben keletkezett.
– Ez kétségtelen. De a Fidesz ellenzékben úgy tett, mintha a költségvetés feneketlen zsák lenne. Mindenre több pénzt követelt. Egészségügyre, oktatásra, önkormányzatokra, és még sorolhatnám. Ez a több mint 500 milliárdos lyuk azonban most keletkezett. Ők csinálták, kifejezetten politikai érdekből.
– A közmunkaprogramot tudja támogatni?
– Amit a foglalkoztatásban tett az elmúlt időszakban az Orbán-kormány, az drámai hatású lesz. Ha lenne közmunkaprogram, azt támogatnám, de nincs. A közfoglalkoztatásra a szocialista kormány a 2010. évben 114 milliárd forintot irányzott elő. Ez az összeg most 64 milliárd, a különbözetet pedig szöveggel próbálják meg helyettesíteni. A sikerként előadott program négyórás munkaidőt és 30 ezer forintos fizetést jelent. Ebből nem lehet megélni.
– A rokkantnyugdíjazásra jogosultak körének felülvizsgálatával egyetért?
– Ha csak erről lenne szó! Az Orbán-kormány mindig kijelöl csoportokat, amelyekkel szemben hangulatot szít, hogy elterelje a figyelmet a valódi gondokról. Egyik héten a tűzoltókat, hogy túl korán mennek nyugdíjba, a másik héten a bírákat vagy a rokkantnyugdíjasokat, miközben az adószabályok miatt a kormány tagjai 150-180 ezer forinttal visznek többet haza. A rokkantnyugdíjasok rehabilitációjára egyébként Kiss Péter hirdetett programot, ami jó irányba indult el. Bár a program eredményei csak fokozatosan jelentkeznek, azt kellene folytatni. Tudom, hogy voltak visszaélések, de ezért hadjáratot indítani az összes rokkantnyugdíjas ellen nem tisztességes, és nem is lesz komoly pénzügyi hatása. Azok a rokkantnyugdíjasok ugyanis, akik nagy számban menekültek ide a munkanélküliség elől, ma már elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt.
– Kicsit beszélgessünk a pártról. Mesterházy, Gyurcsány vagy Bajnai?
– Mire gondol? Most nem lesznek választások. Én a munkában azokra számítok, akik az MSZP és a baloldal egységében érdekeltek.
– A mára már köztudomású Mesterházy–Gyurcsány-ellentétről mit gondol?
– Vannak viták, néha elég kemények, ez tény, de ellentétnek nem nevezem. Ők sem teszik. Az MSZP-ben mindig voltak politikai viták. Programokról, politikai célkitűzéseken alapuló szándékokról, amit persze politikusok jelenítenek meg.
– Ebben a politikai vitában ön szerint kinek van igaza?
– Ez akkor fog majd kiderülni, amikor már előbbre haladunk a programalkotás munkájában. Leendő programunk vitákban alakul majd, aminek még nagyon az elején tartunk. Én biztosan program, nem pedig PR-kampányok alapján fogok dönteni.
– Önnek van helye az állandóan megújuló baloldalon?
– Kicsit pikírt a kérdés az állandó megújulásról. Az MSZP három választást nyert, mert képes volt újítani. Igaz, most bajban vagyunk, de hiszem, hogy kijövünk ebből. Szerintem ebben mindenkinek van helye, aki hajlandó ezért dolgozni. Az MSZP közjogi kabinetjének vezetőjeként fontos feladatot bíztak rám. Ez ma kitüntetett szerep, mert Orbán Viktor közjogi eszközökkel próbálja meg korlátok közé szorítani a következő kormányokat. Igaz, a kormánytöbbséget nem nagyon érdekli, amit mondunk, módosító javaslatainkat lesöprik az asztalról. De az ellenzéknek az is dolga, hogy állandó érvelésre kényszerítse a hatalom birtokosát, ezért a parlamenti munkát fontosnak tartom.
– Lát esélyt arra, hogy Szili Katalin példáját követve további politikusok hagyják el az MSZP-t?
– Szili Katalin kilépését és pártalakítását nem akarom minősíteni. Aki akar, menjen. Most azokra van szükség, akik tudnak és mernek ügyekért küzdeni. Az MSZP-ben az a jó, hogy lehet vitatkozni, bár az biztosan nem jó érzés, ha valaki alulmarad egy vitában. Aki kisodródott a pártból, az eltűnt a politika süllyesztőjében. Ez történt Pozsgay Imrével, Szűrös Mátyással is. De miért politikusokról beszélgetünk, amikor ennél sokkal fontosabb dolgokról kellene? Az ország keleti részén robbanásig feszült a helyzet. A táppénz idejének csökkentése, a családok támogatásának átalakítása úgy, hogy a szegényektől pénzt vesznek el, a 16 százalékos jövedelemadó bevezetése, a közmunkaprogramok megszüntetése a hátrányos helyzetű térségekben – mind az Orbán-kormány felelőssége. Mindezt megfejelik egy rendpárti politikával, miközben a rendőrök demonstrálnak. Mindez borzasztó társadalmi kockázattal jár.