Rekordot döntött tavaly a szakemberek szerint a búzában és más szemes terményekben a fuzáriumgomba által okozott fertőzés, mérgező toxinszennyezés. Pontos, hivatalos adat azonban nem áll rendelkezésre – állítja a Figyelő. A valós helyzetre így a vizsgálólaboratóriumok és az egészségügyi határérték betartását önkéntesen ellenőrző malmok adatai alapján lehet következtetni. Eszerint a tavalyi búzatermésnek átlagosan legalább a 17 százaléka, de térségenként akár az 50 százaléka is fuzáriummal fertőzött lehetett.
A helyzet korábban sem volt éppen rózsás, hiszen a fuzárium toxinjaival szennyezett magyar élelmiszerek miatt az Európai Unió élelmiszer-biztonsági információs rendszere már többször is adott ki riasztást. Mégis, az ezek nyomán indult hatósági vizsgálatokról szóló közleményeken kívül kevés a hivatalos információ arról, milyen érdemi központi intézkedéseket rendeltek el a színfalak mögött a további esetek megelőzése érdekében az illetékesek – állapítja meg a hetilap. Az viszont magáért beszél, hogy a Figyelő a hazai kereskedelmi forgalomban ma is talált olyan élelmiszereket, amelyekben a méreganyag meghaladta az egészségügyi határértéket.
A lap független laboratóriumokban végeztette el vizsgálatait, amelyek szerint a magyarországi boltokban véletlenszerűen kiválasztott nyolcféle búzaliszt közül egy Spar üzletből származó termék az egyik toxinból a megengedett határérték több mint négyszeresét tartalmazta. Két Tótkomlósról származó termékben egy másik toxinból mértek határérték feletti szennyeződést. A lap véletlenszerűen kiválasztott tíz péksüteményt is, ezek közül a felnőttekre egy Auchanban vásárolt stangli, míg a kisgyermekekre további három termék – egy Auchanban beszerzett, illetve két Lipóti-készítmény – bizonyult veszélyesnek.
A Figyelő cikke a veszélyt konkrét példákon is érzékeltette: mint írják, egy 60 kilogramm súlyú felnőtt esetén a határérték az egyik toxin esetében napi 12 mikrogramm, ami azt jelenti, hogy ha a szennyezett lisztből 37,5 grammot elfogyasztunk, már túllépjük a tolerálható mennyiséget. A másik toxin esetében a megengedett napi maximális bevitel testtömeg-kilogrammonként 1 mikrogramm, ami azt jelenti, hogy egy tízkilós gyermek szervezetébe egy öt dekagrammos szennyezett zsemle elfogyasztásával a napi megengedhető mennyiség kétszerese kerül.
– A megugrott toxintartalom drámai következményei megmutatkoznak az állattenyésztésben is – mondta a Figyelőnek Magyar József, a szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója, akinek cége baromfit dolgoz fel. A beszállítóktól vásárolt keveréktakarmány ugyan hivatalosan toxinmentes, de gyanús, hogy ugyanolyan összetételű takarmánnyal az egyik hizlalási időszakban gyorsan, a másikban feltűnően lassan fejlődnek az állatok. A fuzáriumgomba méreganyagai ugyanis lassítják a növekedést. A helyzet súlyosságát Pick László agrár-nagyvállalkozó is csak hangsúlyozni tudja. Nála a tenyészkocák tíz százaléka már elpusztult a fuzáriumos takarmánytól. A tetemek boncolásakor látszik, hogy a méregtelenítésben szerepet játszó belső szervek szinte felrobbantak. Mégsem tudják az etetőanyagot lecserélni, mert a piacon nem találnak toxinmentes tételt.
A Figyelőp megkérdezte a szakhatóságot, hány célzott ellenőrzést indított mikotoxinügyben, de a hetilaphoz lapzártáig nem érkezett válasz. A piaci szereplők úgy tapasztalták, hogy bár a szakhatóság időben értesült az országos fertőzés mértékéről, nem rendelt el olyan intézkedéssorozatot, amellyel számottevően csökkenthetné a fogyasztók veszélyeztetettségét.
origo.hu
Orbán Viktor meglátogatta az SMA-betegséggel küzdő Danikát és családját - képek
