Nemzetközi talajlabor Szegeden

A nagyváradi egyetemmel közösen alapít új laboratóriumot a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete Szegeden. A kutatóközpontban a szakemberek a felszín alatti szennyeződés terjedését, hatásait vizsgálják majd, és megoldásokat dolgoznak ki a hathatós semlegesítésre is.

Nemzetközi együttműködéssel épül új laboratórium a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézetében (Bay-Bio) Szegeden – közölte lapunkkal Kiss István. A Bay-Bio igazgatója elmondta, a nagyváradi egyetemmel való közös beruházás célja olyan kutatóközpont létrehozása, amelyben a szakemberek modellezhetik a környezetszenynyező anyagok felszín alatti terjedését, és kidolgozhatják a lehetséges kármentesítési eljárásokat. Erre azért van szükség, mert hazánkban 17-20 ezer, szerves szennyező anyaggal terhelt területet ismerünk, a nálunk területileg jelentősen nagyobb Romániában pedig csak becslések vannak a „fertőzött” területek számáról. E lokális szenynyezések elsősorban kőolajszármazékokat (benzin, gázolaj, egyéb üzemanyag), illetve zsíroldó szereket (klórozott alifások) tartalmaznak – magyarázta Kiss István. Az igazgató rámutatott: ezek a szenynyezések egyrészt a felszín alatt, a talajvízbe jutva, a szennyezés keletkezési pontjától akár kilométerekre is kárt okozhatnak, másrészt nagyon mérgezők. A szennyezések kiterjedése, haladási iránya és sebessége azonban nem ismert, így a kármentesítő beavatkozások hatékonysága is elég alacsony – tette hozzá a Bay-Bio vezetője.
A szegedi biotechnológiai intézet egyébként az elmúlt években jelentős tapasztalatra tett szert a mikrobiális kármentesítés területén. A kőolajszármazékok baktériumokkal történő lebontására több módszert is kidolgoztak a Bay-Bio szakemberei hazai és külföldi vállalkozásokkal közösen. Azonban a terepi tapasztalatok bebizonyították, hogy szükség van a felszín alatti folyamatok megismerésére ahhoz, hogy hatásosabban óvhassuk környezetünket. A főként biológus és vegyész kutatók azt is felismerték, hogy más szakterületek szakembereit is be kell vonniuk a kutatásokba, másrészt olyan laboratóriumi modellező rendszert kell kifejleszteni, amely jól megközelíti a valóságos, terepi viszonyokat. Ezért a nagyváradi egyetem matematikusaival és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai Intézetének mechatronikai csapatával összefogva megterveztek egy berendezést, amely alkalmas ezen feladatok elvégzésére. A kapott adatok alapján pedig nemcsak az úgynevezett szennyezési csóva megszüntetését modellezhetik, hanem megbecsülhetik, hogy a valós beavatkozás milyen költségekkel jár, mekkora beavatkozást igényel és hogy mennyi idő szükséges a kellő hatás eléréséhez – tudtuk meg Kiss Istvántól. A Bay-Bio igazgatója megjegyezte: a laboratórium mint oktatási intézmény is működni fog, elsősorban a biológus, környezetmérnök szakképzésben, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a nagyváradi tudományegyetem oktatási rendszerében.