Szövevényes perek a bedőlt biztosító után

Évekkel a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) bedőlése után sem tisztul a kép, már ami az okozott károk megtérítését illeti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy választott bírósági döntéstől várja a 7,2 milliárdos ügy megoldását.

Első ízben született olyan jogerős bírósági ítélet, amely szerint a hazai káresetek kapcsán nem kötelezhető kárrendezésre az a balesetet okozó vétkes, aki egyébként rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással. A Legfelsőbb Bíróság rendelkezése nem meglepő módon egy MÁV ÁBE-t érintő ügyben született. Mint azt Pető Norberttől, több, balesetet okozó személy ügyvédjétől megtudtuk, a döntés szerint az okozott kárt vagy a szerződött felelősségbiztosítónak (esetünkben a három éve bedőlt egyesületnek), vagy pedig a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) – az általa fenntartott kártalanítási számláról – kell állnia. Az ügyvéd tájékoztatása szerint azok a károsultak, illetve a velük cascót kötő biztosítók élnek keresettel, amelyek a tönkrement MÁV ÁBE helyett rendezték a balesetek számláit.
– Mindegyik esetben a MÁV ÁBE egykori ügyfeleként kárt okozó autóson próbálták behajtani a már kifizetett összegeket – húzta alá az ügyvéd, aki szerint biztató a jogerős végzés, az azonban kérdéses, hogy ezt más peres eljárások alkalmával is figyelembe veszik-e.
A fenti esetnek csak hazai érintettjei vannak, a külföldi – főként fuvarozók által okozott – károk megtérítése terén azonban még ellentmondásosabb a helyzet. Ezt jól mutatja a bíróságok változatos jogértelmezése is. Ilyen esetekben a biztosítók nemzeti irodája állja a szervizdíjat, amit a Mabisz kifizet az irodának, és végül a kötelező biztosítást kötő cég a Mabisznak. A biztosítószövetség azonban – fizetőképes szolgáltató híján, vagyis a MÁV ÁBE esetében – szintén a károkozóktól követeli a pénzt. A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak jogerős döntése szerint azonban ez esetben sem terhelhető a vétkes biztosítottra a kártérítés. A bizonytalanságot viszont fokozza, hogy a Fővárosi Bíróság ugyanakkor – lényegében azonos esetben – a jogalap nélküli gazdagodás címén a Mabisznak adott igazat.
A Mabisz kötelezettségeinek egyértelművé tételét egy választott bírósági döntéstől várja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ez pedig előfeltétele lehet az egyéb követelések tisztázásának is. A döntés – mint azt Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunk érdeklődésére közölte – várhatóan még idén megszületik. Szavai szerint összesen 7,2 milliárd forintot követelnek a MÁV ÁBE-től különböző jogcímeken, ennek mintegy felét a Mabisz jegyzi. – A tönkrement biztosító kasszájában mindössze kétmilliárd forint van – emelte ki Binder, hozzátéve: mintegy 1100 per van folyamatban, a bírósági ítéletek pedig egyedi esetek alapján születnek.