Szövevényes perek a bedőlt biztosító után

Évekkel a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) bedőlése után sem tisztul a kép, már ami az okozott károk megtérítését illeti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy választott bírósági döntéstől várja a 7,2 milliárdos ügy megoldását.

Bodacz Péter
2011. 05. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első ízben született olyan jogerős bírósági ítélet, amely szerint a hazai káresetek kapcsán nem kötelezhető kárrendezésre az a balesetet okozó vétkes, aki egyébként rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással. A Legfelsőbb Bíróság rendelkezése nem meglepő módon egy MÁV ÁBE-t érintő ügyben született. Mint azt Pető Norberttől, több, balesetet okozó személy ügyvédjétől megtudtuk, a döntés szerint az okozott kárt vagy a szerződött felelősségbiztosítónak (esetünkben a három éve bedőlt egyesületnek), vagy pedig a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) – az általa fenntartott kártalanítási számláról – kell állnia. Az ügyvéd tájékoztatása szerint azok a károsultak, illetve a velük cascót kötő biztosítók élnek keresettel, amelyek a tönkrement MÁV ÁBE helyett rendezték a balesetek számláit.
– Mindegyik esetben a MÁV ÁBE egykori ügyfeleként kárt okozó autóson próbálták behajtani a már kifizetett összegeket – húzta alá az ügyvéd, aki szerint biztató a jogerős végzés, az azonban kérdéses, hogy ezt más peres eljárások alkalmával is figyelembe veszik-e.
A fenti esetnek csak hazai érintettjei vannak, a külföldi – főként fuvarozók által okozott – károk megtérítése terén azonban még ellentmondásosabb a helyzet. Ezt jól mutatja a bíróságok változatos jogértelmezése is. Ilyen esetekben a biztosítók nemzeti irodája állja a szervizdíjat, amit a Mabisz kifizet az irodának, és végül a kötelező biztosítást kötő cég a Mabisznak. A biztosítószövetség azonban – fizetőképes szolgáltató híján, vagyis a MÁV ÁBE esetében – szintén a károkozóktól követeli a pénzt. A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak jogerős döntése szerint azonban ez esetben sem terhelhető a vétkes biztosítottra a kártérítés. A bizonytalanságot viszont fokozza, hogy a Fővárosi Bíróság ugyanakkor – lényegében azonos esetben – a jogalap nélküli gazdagodás címén a Mabisznak adott igazat.
A Mabisz kötelezettségeinek egyértelművé tételét egy választott bírósági döntéstől várja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ez pedig előfeltétele lehet az egyéb követelések tisztázásának is. A döntés – mint azt Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunk érdeklődésére közölte – várhatóan még idén megszületik. Szavai szerint összesen 7,2 milliárd forintot követelnek a MÁV ÁBE-től különböző jogcímeken, ennek mintegy felét a Mabisz jegyzi. – A tönkrement biztosító kasszájában mindössze kétmilliárd forint van – emelte ki Binder, hozzátéve: mintegy 1100 per van folyamatban, a bírósági ítéletek pedig egyedi esetek alapján születnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.