Bár a világválság mellett a hazai egzisztenciális problémák is nehezítik a népzenéből élők dolgát, a Hangvető komoly lehetőségeket lát az évente megrendezett Womexben (World Music Expo). A világzenei vásáron való magyar jelenlét egyik előzményeként szervezik meg ma este nyolc órától a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában azt a gálát, amelynek szereplői – Berecz András, Balogh Kálmán, Both Miklós, Bolya Mátyás, Dés András, Dresch Mihály, Juhász Zoltán, Lukács Miklós, Novák Csaba, Sebestyén Márta, a Söndörgő együttes és Tompos Kátya, Szokolay Dongó Balázs, valamint a Tükrös zenekar – a szakma hazai hírességei, akik egytől-egyig sokat tettek a magyar népzene népszerűsítésének terén. Többek közt az ő munkájuk alapozta meg azt, hogy manapság a különböző népzenei feldolgozások már sokkal inkább „trendinek” számítanak a fiatalok körében, mint tíz évvel ezelőtt.
A ma esti látványos koncert kapcsán többek között arra keressük a választ Liber Endrével, a Hangvető egyik ügyvezetőjével – aki egyben a tízéves FolkEurópa kiadó vezetője, maga is hangszeres népzenész, a Tükrös zenekar brácsása –, hogy mi lehet a kiút a lemezértékesítés válságából. Ezt a területet az elektronikus adathordozók terjedése már a gazdasági válság előtt súlyos anyagi helyzetbe sodorta. A magyarországi viszonyok miatt azonban egy elsősorban magyar piacra termelő hazai vállalkozás eleve sokkal rosszabb pozícióból indult, s ez a folyamat a zenészeket is egyre nehezebb helyzetbe hozza. Liber Endre hangsúlyozza: a kitörési lehetőséghez ma már nem elég a tehetség. A professzionalizmus nemcsak a zenében, hanem a szervezésben is fontos, és szükséges a zenészek és az üzleti szféra közti együttműködés. Ezért is tartják olyan fontosnak a WOMEX-et, ahol minderre sok jó külföldi példát lehet találni és amelyen több magyar lemezkiadóval, fesztivál- és koncertszervezővel egyetemben a Hangvető is évek óta képviseli Magyarországot.
A nehéz időszakot a Folkeurópa például úgy próbálja átvészelni, hogy a hangsúlyt régebbi felvételek új kiadására, például zenei ritkaságokat is tartalmazó válogatáslemezek megjelentetésére helyezi. Igyekeznek az előadókat érdekeltté tenni a lemezkiadás munkálataiban, elsősorban koncertek biztosításával, ezek bevétele ugyanis valamelyest kárpótolhatja a zenészeket azért, hogy a lemezek után a csökkenő eladások miatt nem kapnak majd olyan nagy összeget.
Liber Endrét a népzene és a világzene közti feszültség egyik okáról is kérdezem: a hazai szerzői jogi gyakorlat ugyanis kedvez azoknak, akik kevés változtatással saját kompozíciónak, feldolgozásnak adják el azt az előadást, amely hiányos tudásuk vagy felületességük miatt nem elég stílushű ahhoz, hogy autentikus környezetben is megállja a helyét. Ők ugyanis alkotóként is kaphatnak jogdíjat, míg az autentikus népzenét magas fokon művelőket csak előadóként illeti meg juttatás. Liber Endre szerint ez azonban csak átmeneti probléma, hosszú távon úgyis csak az marad meg a pályán, aki értéket képvisel. – Az elmúlt évtized arról szólt, hogy a népzenéből kinőtt egy egyre szélesebb körben népszerű magyar világzene. Természetes, hogy amikor divatossá válik egy irányzat, átmenetileg kevésbé értékes próbálkozások is kísérik. Azonban ezek éppen úgy ráirányítják a figyelmet a forrásra, és ha ezáltal többekhez eljut az autentikus magyar népzene, annak csak örülhetünk – teszi hozzá.
Orbán Viktor: Maratoni tárgyalással zárjuk a napot a világ legszebb Parlamentjében - fotók