Vizsgálják a rágalomhadjáratot

A Fidesz szerint a Jobbik és az LMP próbál-próbált politikai tőkét kovácsolni a gyöngyöspatai eseményekből, az ellenzék pedig a kormányoldalt vádolta ugyanezzel – röviden így lehet összefoglalni azt a vitát, amelyet a településen történt események hátterét feltárni hivatott eseti bizottság létrehozásáról folytattak a képviselők. A testület elsősorban arra kíváncsi, hogy kik és milyen érdektől vezérelve kezdtek alaptalan riadalomkeltésbe és járatták le Magyarországot a nemzetközi közvélemény előtt.

Támadás. Csak akkor lépett a magyar kormány Gyöngyöspata ügyében, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott – állította a szocialista Göncz Kinga hétfőn, röviddel éjfél előtt az Európai Parlament (EP) teljes ülésén, amikor vele együtt három szocialista támadta a budapesti kormányt. A volt külügyminiszter mellett Tabajdi Csaba, a négytagú szocialista EP-delegáció vezetője, az egypártrendszeri idők moszkvai diplomatája sürgette az Európai Tanácsot, lépjen fel az általa „aggasztó jelenségnek” nevezett demokratikus visszarendeződés ellen egyes tagállamokban, amelyek korlátozzák a sajtószabadságot. Frakciótársuk, a szlovák Monika Flasiková Benová pedig sürgette a testületet, hogy vegye napirendjére egy olyan határozat megtárgyalását, amely kimondaná, hogy „az Orbán-kormány rossz kormány”. A magyar néppárti képviselőcsoport tegnapi közleményében kiemelte: a három szocialista képviselő „képmutató felszólalásokkal igyekezett Magyarországot és a magyar kormányt lejáratni”. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy Tabajdi aggodalma az európai demokrácia és sajtószabadság helyzetéért új keletű, ugyanis ez őt nem jellemezte, amikor a Gyurcsány-kormány idején azonosító számot nem viselő rendőrök vertek össze és kínoztak békés tüntetőket, szocialista politikusok bojkottálták a média egyes képviselőit vagy újságírókat rabosítottak. – Flasiková Benová pedig elmulasztotta aggodalmának kifejezését akkor – hangsúlyozza a közlemény –, amikor saját pártja, a Smer a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, és a felvidéki magyarok jogait súlyosan korlátozó nyelvtörvényt fogadott el. (L. I.)

A bizottság létrehozását kezdeményező fideszes Kocsis Máté felidézte, hogy a Magyar Vöröskereszt által már korábban megszervezett utaztatást egyes érdekcsoportok úgy igyekeztek beállítani, hogy Gyöngyöspatáról evakuálni kellett a cigányokat. Minthogy az eset hátterének feltárása kapcsán nemzetbiztonsági szempontból releváns adatok is felmerülhetnek, a javaslat szerint az eseti bizottságnak csak olyan képviselő lehetne tagja, aki átment a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Ez ugyanakkor nem vonná magával azt, hogy az ülések zárt ajtók mögött zajlanának, hiszen, tette hozzá a képviselő, a nyilvánosság már csak azért is fontos, mert a magyarországi és a nemzetközi sajtó valótlan állítások sorozatával kürtölte tele a világot. – A bizottság létrehozásával a kormány is egyetért – fejtette ki Kontrát Károly államtitkár. Ugyanígy nyilatkozott Tóth Gábor (Fidesz), a honvédelmi bizottság előadója is, aki hozzátette: emlékszik még azokra, akik tíz évvel ezelőtt kéksisakos ENSZ-katonák behívását szorgalmazták a magyarországi cigányság védelmében.
Bárándy Gergely (MSZP) hangsúlyozta: elsősorban azt a kérdést kellene firtatni, hogy a hatóságok miért nem voltak képesek kezelni a gyöngyöspatai helyzetet. Hozzátette, a település problémáit – mint ahogyan általában a közbiztonsági kérdéseket – nem lehet pusztán rendőri fellépéssel megoldani. A szocialista politikus ezért azt javasolta, hogy a bizottság társadalmi és gazdasági vonatkozásokat is vizsgáljon. A jobbikos Volner János azt emelte ki, hogy a rendőrszakmai hibák feltárása is fontos volna. Példaként azt említette, hogy bár Gyöngyöspatán százszámra állomásoztak rendőrök, ez nem tántorította el a „cigány bűnözőket” attól, hogy többtucatnyian rátámadjanak néhány magyarra. Schiffer András LMP-frakció-vezető a nyomor felszámolásának fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy a kormány feladata a közbiztonsági és szociális válsághelyzet elhárítása.
– Van némi riadalom ellenzéki körökben, mintha nagyon nem akarnák, hogy ez a bizottság létrejöjjön – reagált Kocsis Máté a vitában elhangzottakra. Mint mondta, a szocialisták szeretnek elfeledkezni arról, hogy a közbiztonság és a szociális helyzet szempontjából milyen állapotban adták át az országot. Kiemelte: azért eseti és azért nem vizsgálóbizottságot akarnak létrehozni, mert az előbbinek arra is van lehetősége, hogy a jövőre nézve javaslatokat fogalmazzon meg a hasonló esetek elkerülésére.
A bizottság létrehozását célzó határozati javaslat megállapítaná, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák evakuálása zajlik, kinek a megbízásából és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek az érdeke, hogy a nemzetközi sajtó Magyarországról „a valóságban nem létező polgárháborús helyzetet mutasson be”. A testület azt is vizsgálja majd, hogy ellenzéki pártok közvetett vagy közvetlen módon részt vettek-e az ország közrendjének megzavarásában.