Itt volt egykor az önkormányzat óvodája – nyit be egy míves ajtón a négycsillagos a Palazzo Zichy lépcsőházában a szálloda vezérigazgatója, Flesch Gábor. Kész csoda, hogy 1945 után az épület értékei épségben megmaradtak, teszi hozzá. A lépcsőházban minden eredeti, a szálloda tulajdonosai „csak” megszépítették; a vendég ugyanazon az ajtón léphet be, azon a lépcsőn lépdelhet, abba a korlátban kapaszkodhat, mint a századfordulón a Zichy család és látogatóik.
Flesch Gábor a környéken sétálva szeretett bele az épületbe, amely korábban önkormányzati bérház volt. A Hotel Parlament vezérigazgatója nem gondolkodott sokat: a helyhatóság engedélyét elnyerve kivásárolták a lakóktól otthonaikat, s megkezdődhetett a felújítás.
Jelmondatuk, A múlt találkozik a jelennel szellemében láttak a munkának, a dizájn egy spanyol belsőépítész cég érdeme. – Lehetetlen volt a XIX. század végi miliőt teljesen visszaállítani, egyrészt nehézségekbe ütközött volna a berendezési tárgyak beszerzése, másrészt a korabeli bútorok már nem is praktikusak, egy turistának manapság más elvárásai vannak – utal a vezérigazgató a korabeli architektúrával érdekes elegyet alkotó modern ülőgarnitúrákra, pultokra, szekrényekre, lámpatestekre, burkolóanyagokra. Az épület viszont műemlék, így az örökségvédelmi hivatallal karöltve, amit lehet, megtartottak.
Az üvegtetővel lefedett átrium bal oldalán helyezkedik el egy pihenő, a Zichy család „nappalija”, amelynek berendezési tárgyai közé a főúri família fényképeit is becsempészték. Az egykori szenespincében található a szauna, az edzőterem és a zen stílust követő, hatalmas bambuszokkal díszített pihenő.
Ugyanezen a szinten alakították ki a reggeliztetőt, amelynek közepét üveglapokkal fedett kavics és moha teszi játékossá. Békaperspektívából lenyűgöző látvány tárul a vendég elé, ha az üvegpiramissal lefedett udvaron át az ég felé néz. Esténként a kavicsos rész kivilágítva még hangulatosabb. – Úgy érezzük, értéket teremtettünk a városrésznek – büszkélkedik Flesch Gábor.
Ám az igényes belső terek alapján még nem biztos, hogy a legjobbak közé kerülhetett volna a hotel. Kell lenni valami másnak is. – Nehéz a sikerre választ adni; úgy vélem, a termék a legfontosabb, valamint az ár-érték arány. Nem állítjuk, hogy jobbak vagyunk, mint a Four Seasons, mi nem az a termék vagyunk, a Volkswagen sem Ferrari, de attól még lehet nagyon jó autó – vélekedik a szálloda vezetője. Elmondja: a manufaktúrában hisz, szerinte az elismerés a családias hangulatnak köszönhető, mert a Palazzo Zichybe a kollégák nem csak a fizetésükért járnak be. A személyzet kiválasztásában fontos szempont volt, hogy vendégszeretők legyenek.
– Nálunk a szállólakók komfortérzete a legfontosabb, hogy a szobával, a reggelivel és minden egyéb szolgáltatással elégedettek legyenek. Ezt pedig csak csapatmunkával tudjuk elérni: nálunk fiatal, tehetséges, nyelveket beszélő, munkát kedvelő, külföldet megjárt fiatalok dolgoznak. A nyolcvan szobára húszan jutnak, nincs minden tevékenységi körre külön ember, egy kolléga több területtel is foglalkozik, mégsem jut eszükbe húzni a szájukat. Gyakran mondják, Magyarország kis ország, de úgy vélem, az EMBER, így, csupa nagybetűvel, sokat tehet hozzá a vendég elégedettségéhez – fogalmazza meg a siker titkát Flesch Gábor.
Két éve nyitottak, s már tavaly is jó eredményt ért el a hotel, 86 százalék fölött volt a foglalási arány, ám a szavazás eredményének publikálása óta tovább javult kihasználtságuk. Azért, hogy ez továbbra is így maradjon, a vezérigazgató folyamatosan olvassa a vendégek véleményét, bejegyzéseit, hogy tovább tökéletesíthessék a minőséget.
A Palazzo Zichy a külföldi átlagemberek szálláshelye, az átlagárért azonban igyekeznek minél magasabb, már-már luxusszínvonalú szolgáltatást nyújtani. Ezek közé tartozik, hogy a bárban délután öt óráig ingyenes a kávé, a tea, az ásványvíz, hogy a wellnessrészleg használata szintén grátisz (itt friss almát, frissítőt is magukhoz vehetnek a vendégek), a szálloda teljes területén fizetés nélkül fogható a wifi, és a számítógéppel nem rendelkezők részére kialakítottak egy számítógépsarkot.
Egy lakosztályba lépünk: a szoba erkélyéről a Lőrinc pap téri templomra nyílik kilátás. – Öt-tíz év múltán talán már nem is beszélünk a „nyóckerről”, de legalábbis a palotanegyed teljes átalakuláson mehet keresztül. A környék egyfajta pesti Quartier Latinné válhat, hangulata már most kezd hasonlítani arra a miliőre, ami a francia főváros kerületének sajátja – mutat körbe az erkélyről a vezérigazgató. A fürdőszoba ajtaján a lépcsőház kovácsoltvassal díszített ajtajának képe köszön vissza – csipetnyi tisztelgés az ősök előtt.
Az egyik superior szobából a belső lépcsőházra tekinthetünk ki, olyan érzése támad a vendégnek, mintha visszarepülne az időben fél évezredet Firenzébe, egy reneszánsz palota árkádja alá.
Flesch Gábor egyetlen fájdalma, hogy – egyelőre – szinte kizárólag külföldiek látogatják a szállodát. Úgy látja, a vidékiek nem szeretnek a fővárosba utazni. – Mi, pestiek, kicsit elrontottunk valamit – szögezi le. Szerinte sikerült az elmúlt évtizedek alatt elvadítani a vidékieket. Így egyelőre külföldi turisták élvezik a kiszolgálást, Thaiföldtől Ausztrálián át az Egyesült Államokig.
origo.hu
Újra medvét láttak Nógrádban
