A vb-ért és az olimpiáért

Ne dramatizáljuk túl a helyzetet. A holnapi és a jövő szombati magyar–német női kézilabda-világbajnoki selejtezőpárharc előtt ne mondjuk, hogy most vagy soha. Csupán azt, hogy most vagy 2013-ban; tehát egy évvel a londoni olimpia után újjáéledhet a szakág, de addig szinte tetszhalott állapotba dermed. Hogy ez a felütés így is drámai? Inkább tényszerű, a szituációhoz igazodó.

Ballai Attila
2011. 06. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csapatunk önsorsrontó 10. helyezése a tavalyi norvégiai vb-n és az ehhez társuló balszerencse olyan veszélyt idézett elő, amilyenre a lányoknál 1997 tavasza óta nem akadt példa: roppant erős ellenféllel szemben ki-ki mérkőzést kell vívni a vb-részvételért. Tizennégy esztendeje az idegenbeli ötgólos vereség dacára sikerült túljutni Jugoszlávián, így mindmáig az 1990-es az utolsó, egyben egyetlen vb, amelyről lemaradt női válogatottunk. Sőt a kockázat most még az 1997-esnél is nagyobb, hiszen 1998-ban nem rendeztek olimpiát, 2012-ben viszont fognak – az a kérdés, velünk vagy nélkülünk. Mert aki elbukja a brazíliai vb-t, azzal együtt veszíti el Londont is.
Mátéfi Eszter szövetségi kapitány természetesen optimista, hiszen pozíciójából és az időpontból adódóan – még a meccsek előtt vagyunk – mi más is lehetne: „Nem akarunk nyilatkozatokkal, szavakkal újabb terheket rakni a játékosokra, így is mindenki pontosan tisztában van vele, mi a tét, miért utazunk Balingenbe, majd Győrbe. A lányok átérzik a két mérkőzés fontosságát, ennek tudatában készülnek, nagyon együtt vannak, mi is végezzük a munkánkat, feltérképeztük a németeket, és bizakodunk.” Csakúgy, mint Pálinger Katalin csapatkapitány, aki éppen ama 1997-es vb-n debütált világversenyen, és amondó, semmit nem változtat a lényegen, hogy a sorozatmeccsek helyett most két összecsapáson múlik minden: „A Fradi, a Debrecen és a Győr a nemzetközi kupákban már hozzászokhatott ehhez, de például egy olimpiai negyeddöntő is hasonló műfaj. A két mérkőzést külön kell választanunk, most még foglalkozzunk csak az elsővel, a második úgyis egészen más lesz. Nem születhet Németországban olyan eredmény, amely ezen változtatna, ha mondjuk nyolc góllal nyernénk idegenben, én akkor sem aludnék nyugodtan a jövő héten.”
Hát még hogy nyolccal valószínűleg nem fogunk. Sőt hol az az egy? A tavalyi Eb-n még a mieinket is alulmúló, a csoportjukból kiesett németek azóta kapitányt és koncepciót váltottak, a mostani keret felvonultatja a dán légiót, Sabine Englert kapus mellett a nemzeti mezben 1575 gólt vágó jobbátlövőt, Grit Jurackot, Anja Althaust, az otthon játszók közül a legnevesebb Nadine Krausét, valamint az orrvérzésig – leginkább a vetélytárs orrának vérzéséig – küzdő Anna Lörpert és Stefanie Melbecket.
A tétet tovább növeli, hogy a sportág és a női válogatott környékén több malőr is történt a közelmúltban, úgyhogy egy most még eldugott sarokban – kétségtelenül nem üdítően, de szemléletesen fogalmazva – lassan megtelik egy bili. Aminek a tartalmát csendesen és észrevétlenül leeresztik a lefolyóba, ha csapatunk legyőzi a németeket.
Ha viszont nem, akkor szerteszét fröccsen a „sár” mindenkire.

Tizenegy kiadó hely. A december 3–18. közötti brazíliai vb-re 13 hely már elkelt a 24-ből. Biztos résztvevő a házigazda, a címvédő Oroszország, a tavalyi Eb három érmese, Norvégia, Svédország és Románia, Afrikából Angola, Kongó és Tunézia, Ázsiából a Koreai Köztársaság, Kína, Japán és Kazahsztán, Óceániából Ausztrália. A fennmaradó 11 kvótából három Amerikáé, ezek a június végi kontinentális selejtezőn kelnek el, Európa pedig nyolc oda-vissza vágós párharcban küzd meg a további nyolc pozícióért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.