Nem véletlenül merült fel olyan erőteljesen a rákosmenti gyerekek tanórán kívüli, ám szervezett, iskolarendszerű képzőművészeti oktatása iránti igény, hogy rajztanszak induljon a Bartók-zeneiskolában.
A kerületben országos hírű művészek – szobrászok, festők, keramikusok, grafikusok – élnek évtizedek óta. Alkotásaikat szinte folyamatosan mutatják be a városrészi művelődési házak, kiállítótermek, ahova a szülőkkel vagy tanáraikkal a gyerekek is előbb-utóbb eljutnak. A művészek egy része bekapcsolódik az általános iskolai rajzoktatásba, vagy saját tanítványokat fogad.
A Bartók-zeneiskolában tizenkét éve működő képzőművészeti tanszakot Breitkopfné Losovy Beáta vezeti, aki földrajz–rajz szakos tanári diplomával 1983 óta tanít rajzot az egyik kerületi iskolában. Később a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán megszerezte a színdinamikai és színszakértői oklevelet, illetve ezt követően a nemzetközi színdiplomát is.
Színdinamikai tervezőként több fővárosi szálloda külső homlokzatának, illetve belső helyiségeinek színeit tervezte meg, de munkáját dicséri a Mahart szabad kikötő épületeinek külső színvilága, a Lapker Rt. táblás utcai logisztikai létesítményeinek színmegjelenése, az egyik szlovákiai kisváros főterének hangulata az általa megválasztott színárnyalatoknak köszönhetően, a Puskás Ferenc Stadion lelátójának színdinamikai terve a trikolór felhasználásával.
A törékeny alkatú tanárnő szinte beleolvad a lázas alkotómunkába feledkezett, zsibongó gyerekcsapatba. Most éppen az év végi vizsgára készülnek, a folyosó kövezetén hatalmas, plakátszerű képen dolgozik egy kissrác, élénk, harsány színek jelenítik meg a mesevilágból vett történeteket. A teremben a Magyar Nemzet lapjai szolgálnak alapanyagul ruhakompozícióhoz, míg a kisebbek egy felfújt lufi segítségével fejforma kialakításához használják a masszává dolgozott újságpapírt. A rajztanszakra járó gyerekcsapat igen vegyes korú, vannak itt alsó tagozatosoknak tűnő kisebbek, tinik és már gimnazistakorú ifjú hölgyek is. – Egyáltalán nem zavaró, hogy a kicsik és a nagyok együtt dolgoznak, sőt kifejezetten jó hatással vannak egymásra, segítik, inspirálják egymást. Arra is akad példa, hogy egy kisebb növendék technikai tudása jobb, mint idősebb társáé – mondja Losovy Beáta.
És mintha őt igazolná, egy gimnazistakorú lány siet az egyik selymet festő leányka segítségére, gyakorlott vonásokkal húzza át a kacskaringós indamotívumot ezüstfényű ruhafestékkel a kiszabott ruhaidomon, a kicsi eközben lesi minden mozdulatát. Talán a közös alkotótevékenység az oka, hogy a gimnazista nagylány egyenrangú alkotótársként segíti a kisebbet. – Először csak selyemkendőket festettünk; olyan jól sikerült, hogy most már ruhákat is készítenek a gyerekek, ezeket aztán be is mutatják egy kis divatbemutatón az évzáró vizsgának számító, Utazásaim Színországba című kiállításunkon a Csekovszky művelődési házban.
Az oktatás hat évfolyamos rendszerben folyik, van egy előképző is, és aki már végzett, s például még nem érettségizett le, továbbképző évfolyamon itt maradhat – mondja a tanárnő, aki büszkén számol be arról is, hogy növendékei közül számosan nyertek már fővárosi és országos rajzversenyeket, van, aki a képzőművészeti egyetemen folytatta tanulmányait.
Ugyanakkor Losovy Beáta fontosnak tartja az oktatásban azt is, hogy növendékei, ha későbbi pályájukon nem is a képzőművészet lesz a fő hivatásuk, befogadóként, tárlatok látogatóiként könnyebben megértsék a művész által közvetíteni kívánt gondolatokat, érzéseket. A művészeti iskolában Beáta azt tapasztalta, hogy míg a zeneiskolába inkább szülői ösztönzésre jelentkeznek a gyerekek, a rajz tanszakra szinte kivétel nélkül a saját kezdeményezésükre íratták be őket. Ez érthető is – teszi hozzá –, hiszen a zenei tehetség, a kiváló hallás már egészen kicsi korban megmutatkozik és fejleszthető. A tanárnő szerint a képzőművészeti tehetség nem ilyen, van, akinél kora gyermekkorban fel lehet fedezni, és folyamatosan fejleszthető is, ám gyakran előfordul, hogy ötödikes kor körül megtorpanás figyelhető meg, akár egészen a hetedikes korig, és akkor tör elő ismét. Mint ahogy olyanra is van példa, hogy a gyerek szorgalmasan festeget, rajzolgat, csiszolgatja a technikáját, és csak tizedikes vagy tizenegyedikes korában tör elő belőle a kreativitás, de akkor már a kitartásának köszönhetően jókora technikai tudással. Az eredeti gondolkodás sokkal fontosabb a képzőművészetben, mint a technikai tudás – utóbbi jól fejleszthető.
Beáta mindig hangsúlyozza, hogy a gyerekek tehetségének kibontakoztatása érdekében ezeken a foglalkozásokon a kreativitásért, művészetekért, az érzelmekért felelős jobb agyféltekét „dolgozzák meg”. A zenei oktatás mellett ezért is fontos, hogy a képzőművészeti ismeretek, a rajzolás és a festés kiemelt szerepet kapjon az általános iskolás diákok képzésében.
origo.hu
Menczer Tamás: Nem fognak győzni
