A magyar lakosság több mint hatvan százaléka nem szeretne a jelenleginél több nukleáris energiatermelő blokkot látni az országban – derült ki az Ipsos 24 országban elvégzett felméréséből. Az Index.hu által ismertetett anyag alapján hazánkban a megkérdezettek 29 százaléka egyáltalán nem, 30 százaléka pedig inkább nem támogatja a nukleáris energiát. Mindez azért meglepő némiképp, mert korábban a paksi atomerőmű által évente végzett közvélemény-kutatásban valamennyiszer 70 százalék fölött volt az atomenergia elfogadottsága.
Az Ipsos kutatása arra is rámutatott, hogy a magyar válaszadók még a japánoknál is jobban elutasítják a nukleáris blokkokat. Az ázsiai szigetországban ugyanis 45 százalék tartja az atomot ma is elfogadható energiaforrásnak, s 71 százalékuk támogatja az atomerőművek modernizálását. A nukleáris energiafelhasználás megítélése Németországban, Olaszországban és Mexikóban a legrosszabb: itt sorrendben mindössze a lakosság 21, 19, illetve 18 százaléka támogatja az atomenergiát.
A kutatás szerint globálisan a korábbi 54 százalékról 38 százalékosra csökkent az atomenergia támogatottsága. Eközben a széné mint energiaforrásé 48 százalékon áll. Az atomenergiát ellenzők tábora átlagosan 26 százalékkal nőtt, ám Indiában, Kínában, Japánban és Dél-Koreában több mint 50 százalékkal emelkedett ennek aránya.
– A miniszterek tanácsa célul tűzte ki, hogy az év végéig felülvizsgálja a nukleáris létesítmények biztonságáról szóló meglévő szabályozást – mondta tegnap Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bécsi miniszteri szintű konferenciáján. Egyben arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió tagállamai a múlt hónapban megállapodtak az erőművek önkéntes kiegészítő biztonsági felülvizsgálatáról, vagyis az úgynevezett stressztesztek végrehajtásáról. – Magyarország kezdettől elkötelezett volt ezek megvalósítása mellett – hangsúlyozta a távirati iroda beszámolója szerint.
– A szerencsétlenség előtt a magyar közvélemény jelentős hányada támogatta az atomerőmű bővítését. Én azok közé tartozom, akik ma is így gondolják – fogalmazott Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke a Napi Gazdaságnak adott interjúban. Hozzátette, a németországi atomerőművek leállítását inkább belpolitikai, mintsem gazdasági vagy energetikai szempontok motiválták. Az elnök szerint a kieső villamosenergia-termelés pótlása az ország számára a gázimport jelentős növelését jelentheti, mivel víz- vagy szélerőművekkel nem feltétlenül pótolható a teljes mennyiség. – Hasonló sors várna Magyarországra is a paksi bővítés nélkül – emelte ki Horváth Péter.
origo.hu
Menczer Tamás: Nem fognak győzni
