Európai tabudöntögetés

Az Európai Unió belátta, hogy újabb és újabb mentőcsomagokkal már nem lesz képes kordában tartani a súlyos adósságválságba sodródott déli államokat, illetve Írországot, mert ezzel ugyan időt nyernek, ám a megoldástól csak távolodnak. Görögország kapcsán a tabuk már ledőltek, mert a közös európai segélyek lényegében eltűntek a feneketlen hordóban, és új megoldások után kell nézni.

Magyarországnak érdemes lenne megfontolnia, hogy az adósságcsapdába jutott Portugália, Görögország és Írország okozta európai patthelyzetből profitálhatna, felvetve az adósságaink egy részének átütemezését – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság tegnapi vitaülésén, ahol az európai államok válságának a magyar gazdaságra gyakorolt hatását vették górcső alá. Hoós István közgazdász szerint le kell számolni az illúziókkal, miszerint az adósságválsággal kapcsolatban létezik könnyű megoldási lehetőség az unión belül. Mint mondta, a gazdasági növekedés felgyorsítása, a megszorítások, a privatizáció, illetve az adósságkönnyítés lehetőségei jöhetnek számba megoldásként, melyekből hazánk számára csak az utóbbi jelenthet valós alternatívát. A közgazdász szerint májusban az unió már ledöntötte azt a tabut, amely szerint a görög adósságot kizárólag a növekedés és megszorítások révén lehetne visszafizetni, a probléma ugyanis ennél sokkal súlyosabb. Igazolást nyert, hogy a mentőcsomagokkal csak átmeneti időt nyernek a megsegített országok, ez azonban nem elég ahhoz, hogy a fenntartható növekedési pályára jussanak. Másrészt egy államcsőd esetleges bejelentése a Lehman Brotherséhez hasonlítható dominóeffektust indítana el, amely az euróövezet egyetlen országának sem kedvezne. Hoós István szerint elkerülhetetlen a görög államadósság átütemezése, illetve részbeni leírása, amely közös európai pénzügyi kormányzással lenne csak lehetséges.
Az ülésen előadást tartó Kollarik István közgazdász ugyanakkor az önálló pénzpolitika feladásának hátrányait hangsúlyozta, szerinte az esetleges közös uniós döntéshozatal automatikusan a fejlettebbeknek kedvezne, és a periféria államait hozná alávetett helyzetbe. Magyarország vonatkozásában a pártfinanszírozás kérdésének megoldását, az önkormányzati rendszer költségvetésbe történő bevonását és a multikkal való kiegyezést szorgalmazta, annak érdekében, hogy ne lehessen kivinni dollármilliárdos értékrendben a nyereséget az országból.
Lóránt Károly közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a 80 százalékos államadóssággal, hanem a magánadósságokat is magában foglaló, a GDP 130 százalékát meghaladó külső eladósodottsággal is foglalkozni kellene. Kiemelte: 2004-es csatlakozásunk óta évente tízmilliárd eurónyi exportpiacot vesztett el Magyarország, ezek részleges visszaszerzése nélkül csak álom maradhat a tízmillió új munkahely.
A vitafórumot záró Pitti Zoltán hangsúlyozta: a gazdasági válság nem ért véget, a következő fejezet egy szociális válság lesz, amelyet a görög, spanyol tüntetések már jeleznek. A felzárkózási programunkkal kapcsolatban számos politikai, szakmai és technikai kockázatra is felhívta a figyelmet.