Valószínűleg nem az egészségügy diadalmeneteként kerülnek majd be az utóbbi évek az amerikai történelemkönyvekbe. A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően sok orvoslásra költött pénz ellenére az átlag amerikaiak egészségi állapota egyáltalán nem jobb más nemzetbeliekénél. Sőt a járványos elhízás következményeképpen kialakuló többféle kór, például a cukorbetegség gyakorisága meglehetősen gyászos képet mutat. Az oltásellenes körök aktívabbak, mint valaha. Eközben pedig végeláthatatlan politikai viták zajlanak a társadalombiztosítás rendszerének átalakításáról. Pedig az új orvosi felfedezések hatására az utóbbi évtizedben sok tekintetben javult az amerikai egészségügy hatékonysága. A tudományos eredmények immár kimutathatóan több ezer ember életét mentették meg, számol be a New Scientist az amerikai betegség-ellenőrzési és -megelőzési központ összesítéséről.
13 000
életet mentett meg egyedül a pneumococcus baktérium elleni védőoltás 2000 és 2008 között. A pneumococcus súlyos, akár halálos gyulladásokat okozhat. Az utóbbi években bevezetett védőoltások a becslések szerint 42 ezer halálos esetet és 20 millió megbetegedést előztek meg, így 69 milliárd dolláros haszonnal jártak.
30
százalékkal csökkent a tuberkulózisos esetek száma. Ez annak tulajdonítható, hogy a tíz évvel ezelőtti lépfenespórás (anthrax) levélküldemények hatására jelentősen megnövelték a közegészségügyi kiadásokat.
1500
ember halálát sikerült elkerülni a járványügyi szervek korszerűsítésével a 2009-es H1N1-es influenzajárvány idején. A tapasztalatokat a tavalyi haiti kolerajárványnál is hasznosították.
44
százalékkal csökkent 1997 és 2009 között a dohányzó fiatalok aránya (a 18 év alatti lakosság 34,8 százalékáról 19,5 százalékára). Ez részben annak tulajdonítható, hogy mára 25 államban tiltották ki a dohányzást – hazánkhoz hasonló módon – szinte minden nyilvános zárt helyről. Másrészt a cigarettára kivetett összes adó átszámolva átlagosan 424 forintra nőtt dobozonként.
36
százalékkal csökkent a szívkoszorúér-betegségben és 31 százalékkal az agyvérzésben elhunytak aránya az elmúlt tíz évben (a szívbetegségek még így is vezetik a fő halálokok listáját). E változás annak ellenére következett be, hogy az elhízottak aránya nőtt, így a gyógyítás hatékonyságát bizonyítja.
4,7
milliárd dollárnyi (900 milliárd forintnyi) egészségügyi költség megtakarítását tette lehetővé az, hogy 1996 és 2006 között 36 százalékkal csökkent az idegcső-záródási rendellenességgel született csecsemők aránya. Ez részben annak köszönhető, hogy bizonyos gabonából készült élelmiszereket 1998 óta kötelező folsavval (egyfajta vitaminnal) dúsítani.
8,5
százalékkal autóztak többet 2009-ben az amerikaiak az ezredfordulóhoz viszonyítva, mégis 26 százalékkal kevesebben haltak meg közúti közlekedési balesetben. Hála a biztonságosabb járműveknek és utaknak, 49 százalékkal csökkent a gyalogosként, 58 százalékkal a biciklistaként halálos balesetet szenvedő gyermekek száma.
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője