Nem tartalmazza a „történelmi egyház” kifejezést az előző koncepciókkal ellentétben a négy kereszténydemokrata képviselő által – Lukács Tamás, Vejkei Imre, Varga László és Harrach Péter – benyújtott törvénytervezet, amely három kategóriába sorolja az egyházakat és a vallási közösségeket. A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján bevett és elismert egyházak közé 13 egyház tartozik, mégpedig a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus (Magyarországi Ortodox Exarchátus), a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyház, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus, a Magyarországi Unitárius Egyház és a Magyarországi Baptista Egyház. A következő kategóriába tartoznak a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyekkel a kormány megállapodást köt. Ide nyolc egyházat sorol a törvényjavaslat: a Magyarországi Metodista Egyházat, a Magyar Pünkösdi Egyházat, a Hetednapi Adventista Egyházat, az Erdélyi Gyülekezetet, a Hit Gyülekezetét, az Üdvhadsereg Szabadegyházat, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget és a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségét. Ezekkel az egyházakkal a kormány a megállapodásokat 2011. december 31-ig megköti.
A harmadik kategóriába további 23 vallási közösség tartozik, amelyek országos lefedettségűek, világvallásokhoz kötődnek, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és ezzel egyidejűleg az Országgyűlés által elismert vallási közösségek. Idetartoznak többek között a különböző buddhista, iszlám, zsidó, anglikán vallási közösségek, a Jehova tanúi, a nazarénusok és néhány keresztény gyülekezet.
A javaslat a következőképpen határozza meg az egyház definícióját: „Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség az azonos hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik.” A tervezet nyomatékosítja: az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az alkotmánnyal nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot. S hogy mi a vallási tevékenység lényege? E tekintetben a törvénytervezet így fogalmaz: „… vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja”. A tervezet értelmében szigorúbbá válnak az egyház, egyházi közösség bejegyzésének kritériumai. A korábbi gyakorlattal ellentétben ugyanis kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz kerül az egyházak nyilvántartása. A törvényjavaslat így fogalmaz e tekintetben: „… ezzel is biztosítva az egységes, naprakész, áttekinthető nyilvántartás vezetését”. A nyilvántartásba vételt a tervezet többek között elsődleges vallási tevékenységhez, legalább húsz éve szervezett formában történő magyarországi működéshez, illetve ezer természetes személy tagságához köti.
Az indítvány tartalmazza, hogy „Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik”. A közösségi célokért az állam együttműködik az egyházzal, de az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. Az egyházat hitelvei és belső szabályai, valamint szervei által hozott határozatok érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azokat az állami hatóságok nem vizsgálhatják.
origo.hu
Az engedélye nélkül politizáltak Marco Rossi képével Magyar Péterék
