Jó üzletet kötöttünk a Mol-csomaggal

Olyan befektetés az oroszok által birtokolt Mol-részesedés megvásárlása, ami már középtávon megtérül. A magyar állam által kifizetett pénz tehát nem tűnik el, hanem nagyon komoly vagyonelemmé válik – jelentette ki tegnap újságírók előtt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Más szakértők azt hangsúlyozzák, hogy az eddig fel nem használt IMF-hitel „bevetésével” nem nő a magyar államadósság.

Nagyon komoly vagyonelemet vásárolt vissza a magyar állam – fogalmazott Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tegnap újságírók előtt, utalva a kedden mintegy 500 milliárd forintért megvett, 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagra. A tárcavezető szerint nem igaz, hogy a pakettért adott pénzt az állam elköltötte, hiszen olyan befektetésben helyezte el, amelyik már középtávon megtérülhet. Mint mondta, ez a megállapodás radikális áttörés az ország energiafüggetlenségének megvalósítása terén. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a tranzakció lezárásához még szükség van a költségvetési törvény módosítására, valamint parlamenti jóváhagyásra is. – A részvénycsomag megvétele nem növeli sem a költségvetési hiányt, sem pedig az államadósságot, emiatt nem lesz szükség újabb hitel felvételére – szögezte le Fellegi Tamás.
A miniszter kifejtette, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott állásfoglalás szerint az államnak akkor sem kell kötelező vételi ajánlatot tennie a Molra, ha tulajdoni részesedése átlépi a 25 százalékot. A hazai olajtársaság szabályzata szerint ugyanis minden részvényes legfeljebb tízszázaléknyi szavazattal bírhat, a szabályozás szempontjából pedig ez utóbbi számít. Fellegi Tamás arra a kérdésre, kívánja-e az állam megváltoztatni a tízszázalékos szavazati korlátot, annyit felelt: „a magyar stratégiai vállalatokat védeni kell a külföldi kézbe kerüléstől”. Ugyancsak újságírói kérdésre kitért a Molt az INA miatt érő horvát támadásokra is. – Ami Horvátországban történik, az ottani belügy. Az állami szerepvállalás a Molban azonban minden olyan területen stabilitást ad a magyar olajcégnek, ahol az tevékenykedik – emelte ki a miniszter.
Az 1,8 milliárd eurónyi összeget hazánk a fel nem használt IMF-hitelkeretből fizeti. – Nem köti semmi Magyarország kezét, szabadon felhasználhatja az IMF-hitel lehívott részét az orosz Szurgutnyeftyegaz Mol-részesedésének visszavásárlására – közölte Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője tegnap a Reutersszal.
– Zseniális húzás, hogy a kormány egy korábban felvett IMF-hitelrészletből vásárolja meg a Szurgutnyeftyegaztól a Mol-részvényeket. Ez a megoldás nem növeli a bruttó államadósságot – idézte tegnap a Napi.hu Forián Szabó Gergelyt, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatóját. Emellett több pozitív elemzői értékelés is napvilágot látott a megállapodással kapcsolatban. – Az állam visszatérése megnyugtathatja a kedélyeket a Mol menedzsmentjén belül. Ezenkívül erősödhet a vállalatirányítás, és emiatt leépíthetik az eddigi védelmi mechanizmusokat, például a kölcsönadott saját részvényeket, amiket eddig az esetleges ellenséges felvásárlások ellen tartott fenn a Mol. Mindazonáltal továbbra sem számítunk osztalékfizetésre – közölte az Equilor véleményét a Portfolio.hu. A KBC elemzői ugyanakkor úgy vélekedtek, a magyar állam szerepvállalásával a részvényesi kockázatokat politikai kockázatok váltják fel. Hozzáfűzték, ezenfelül bizonytalanság övezi azt, hogy a kormány milyen befolyással lesz a társaság stratégiájára.
Más összevetés szerint viszont nem volt annyira jó üzlet a Mol-pakett visszavásárlása. A Portfolio.hu arra mutatott rá, hogy az olajcég 2006-ig tartó privatizációja során az utolsó 21 százalékos csomag 340 milliárd forintért kelt el, amihez képest a mostani, 500 milliárd körüli vételár csaknem 50 százalékkal nagyobb. Ráadásul a Szurgutnyeftyegaz az OMV-nek 2009-ben jelenlegi árfolyamon körülbelül 390 milliárd forintot fizetett a Mol-részvényekért.