Kormánybiztost kér a Bereg

A gazdák és az önkormányzatok azt szeretnék, ha a kabinet kormánybiztost nevezne ki az árvízi beruházások összehangolására – közölte lapunkkal a Beregi Fáklya Egyesület vezetője. Úgy vélik, a vízügyi, a gazdasági és a környezetvédelmi szempontokat egyszerre kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlesztés zökkenőmentes legyen. Az északkeleti megye egy másik vidékén, a Szamos–Kraszna térségében évekig tartott a huzavona, volt, aki az Európai Bizottságnál is panaszt tett.

Illés drasztikus lépése Miskolc védelméért. Június végére befejeződik a kormány által tavaly megkezdett, 7,3 milliárd forint értékű árvízvédelmi beruházás a Sajó völgyében. Az építkezés eredményeképpen immár nem öntheti el a folyó sem Felsőzsolcát, sem más települést. Erről Nagy Anna kormányszóvivő tájékoztatta a sajtót tegnap délután az új gát mellett. Ezután Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár tegnap bejelentette: semmilyen építkezést nem engedélyez mélyvízi árterekben. A politikus utasította az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, Rácz Miklóst, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi cégek vezetőivel: vagy átvállalják a borsodi megyeszékhely védelmét szolgáló, milliárdos értékű árvízi beruházások költségeinek jelentős részét, vagy pedig a kormány elvégezteti a feladatot, ám abban az esetben a négy ingatlan lesz az, amit az első árvíz megsemmisít. A döntés ugyan drasztikusnak tűnik, ellenben – Illés Zoltán szerint – rendkívül igazságos. (T. L. L.)

Több ezer környékbeli lakos nem tudja, mire számíthat a kilenc település határát érintő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei árvízvédelmi fejlesztések kapcsán. Nagy Dániel, a Beregi Fáklya Egyesület elnöke szerint nem egyértelmű, hogy a gazdálkodók megműveljék-e a földjüket. Ha időközben elkezdődik a beruházás, kárba vész a munkájuk, ha viszont semmit sem tesznek, emiatt éri őket veszteség. Idő kell ahhoz is, hogy az intenzív művelés után felkészüljenek a javasolt tájvédelmi gazdálkodásra. Az önkormányzatok szintén bizonytalanok, hiszen az eredeti tervekben kiegészítő munkálatokról – a szennyvíz- és a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rendszer kiépítéséről, utak felújításáról, megépítéséről – is szó volt.
A 26,8 milliárdos nagyberuházást még az előző kormány ígérte meg – csakúgy, mint a Szamos–Kraszna menti árvízvédelmi fejlesztéseket – ám a munkálatok máig sem kezdődtek el. A finanszírozás a jelenlegi időszakra maradt. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság most megerősítette a Vidékfejlesztési Minisztériumtól korábban szerzett értesülésünket, amely szerint a beregi beruházás ügye várhatóan még júniusban a kabinet elé kerül. A következő két hónapban a kivitelezők kiválasztásáért meghirdetik a közbeszerzési eljárást. A munkák befejezése 2014 végére, 2015 elejére várható.
A fejlesztés lényege, hogy a 2001-es nagy tiszai árvíztől is szenvedő beregi térségben csaknem ötven kilométer hosszúságú gát épülne, amely hatvan négyzetkilométernyi mezőgazdasági területet venne körül. Rendkívüli időjárás esetén az itteni árapasztó tározó fogadná be a Tiszából zsilipen érkező víztöbbletet. Az ár elvonulása után tájvédelmi gazdálkodást folytathatnának a tulajdonosok. Mint a Vidékfejlesztési Minisztériumtól megtudtuk, a gazdáknak nem kell tartaniuk attól, hogy az árapasztó területén elhelyezkedő földjeiket kisajátítanák, az elárasztásból eredő kárukat független szakértők véleménye alapján alkalmanként téríti meg az állam. Emellett a tulajdonosoknak aranykoronánként nyolcezer forint egyszeri kártérítés jár.
A gátépítéshez kilenc település lakóitól vásárolnak földet. A Beregi Fáklya Egyesület fontosnak tartja, hogy a környékbeliek a vásárlás, a kisajátítás időpontjáról tájékoztatást kapjanak. Már korábban is számos összejövetelt rendeztek, de most is sok a nyitott kérdés. A beruházó még 2010-ben megpróbált előszerződést kötni a földtulajdonosokkal, a papírokat azonban az érintetteknek csak a negyede írta alá. Pénzt eddig senki sem kapott. Nagy Dániel egyesületi vezető úgy véli: a leghelyesebb az volna, ha egyszemélyi vezető, például kormánybiztos hangolná össze a túlnyomórészt uniós pénzből megvalósuló fejlesztéseket. Így a vízügyi, a gazdasági és a környezetvédelmi igények egyaránt érvényre jutnának.
Intő jel, hogy egy másik szabolcsi térségben, a Szamos–Kraszna mentén évekig tartó vita zajlott a földvásárlásról és a gazdálkodásról, pedig ott a beruházó rögtön végleges szerződést kívánt kötni a tulajdonosokkal. Gergely Lajos, Szamosszeg és Szamoskér jegyzője lapunknak erről azt mondta el: 2004-től egyezkedtek az ügyben. A falugyűléseken rendre felcsaptak az indulatok, volt, aki sikertelenül ugyan, de az Európai Bizottságnál tett panaszt. A fejlesztés – az egyetértés hiánya miatt – a Szamos–Kraszna mentén csak jókora késéssel, várhatóan idén októberben kezdődhet el.
Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere elmondta: Bereg települései várják a kedvező kormánydöntést. Jánd, Gulács, Tivadar, Tarpa, Márokpapi, Hetefejércse, Csaroda, Tákos és Vásárosnamény–Gergelyiugornya lakosai s vállalkozásai szeretnének részt venni a kivitelezésben. Az első Orbán-kabinet a 2001-es tarpai gátszakadás után hatvanmilliárd forintot fordított a térség újjáépítésére.