Kósa: Konfliktusokat is vállalnunk kell

Az a polgármester és az a testület, amelynek hivatali ideje alatt adósságrendezési eljárás alá vonják az önkormányzatát, tíz évre veszítse el a választhatósági jogát – ezt kezdeményezi az ősszel esedékes törvénymódosításkor Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere lapunknak adott interjújából kiderül, hogy ezt a szabályozást idővel az országot eladósító képviselőkre is kiterjesztenék. Szerinte pártja népszerűségvesztése mögött azok a konfliktusok állnak, amelyeket azért vállaltak, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi helyzetből. Amit 2012 végéig nem sikerül teljesítenünk, azt később már nagyon nehezen fogjuk megcsinálni – mondta Kósa Lajos.

Szilágyi Richárd
2011. 06. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavalyi „görög eset” után kevesen fogadtak volna arra, hogy alig egy évvel később egyes közvélemény-kutatások szerint ön lesz a legnépszerűbb politikus Magyarországon. Személy szerint mekkora összeget tett volna erre?
– Semennyit, mivel nem szoktam fogadni. Amit akkor mondtam, azt most is tartom: kiegyensúlyozottság ide, megfontoltság oda, politikai korrektség amoda, nem szabad hazudni. Nem szabad követni azt a gyurcsányi utat sem, hogy „az igazság nem minden részletét bontja ki” az ember. A tavalyi szavaimat az elmúlt egy év alátámasztotta: Magyarországnak óriási erőfeszítéseket kellett és kell ma is tennie azért, hogy elkerüljük azt a szituációt, ami a dél-európai országokban kialakult. Az általunk képviselt következetesség még akkor is kifizetődő, ha adott esetben bizonyos csoportok érdekeit a kormány valóban sérti.
– Ezt mostanság leginkább a rendvédelmi dolgozók érezhetik így.
– Pedig az ő esetükben ez csak részben igaz. A szabályos korkedvezményes nyugdíj úgy működik, hogy 25 év szolgálati viszony után elmehet valaki nyugdíjba, de akkor a nyugdíjának csak egy részét kapja meg. A jelenleg nyugdíjas rendvédelmiek többségét viszont különböző egészségügyi problémákkal szerelték le, és így juthatnak hozzá a teljes összeghez. Melyik az a foglalkozási ág, ahol az emberek állandó örömmámorban úsznak és nincsenek leterhelve? Nem szenved mentális leterheltségtől az a tanárnő, aki 58 évesen olyan osztályban tanít, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya hatvan százalék, és ha egy napon nem éri semmilyen inzultus, az már jónak számít? Ha a mentálhigiénés és népegészségügyi adatokat nézem, akkor ez alapján holnap nyugdíjazni lehetne az ország felét. Csakhogy akkor megállna az élet. Fizetésük is van általában az embereknek, de ha rosszul megy a cégnek, és csődbe kerül, akkor fizetés sincsen, tehát a szerzett jogok is olyanok, amelyek el tudnak múlni, attól függően, hogy az ország vagy egy vállalat milyen helyzetben van.
– A korhatár előtti nyugdíjak átalakítása azonban csak egy volt azon döntések között, amelyek az elmúlt egy évben vélt vagy valós érdeksérelmekkel jártak. Nagyrészt ennek köszönhetően tavaly óta elveszítettek 800 ezer szavazót. Bajban vannak?
– Nem mi vagyunk bajban, hanem az ország, és ahhoz, hogy kikerüljünk ebből a helyzetből, bizony konfliktusokat is vállalnunk kell. De a fogorvoshoz sem azért járunk, hogy örüljünk annak, amikor fúrják a fogunkat. Tudjuk, hogy ezt el kell viselni azért, hogy megelőzzük a nagyobb bajokat.
– A kérdés csak az, hogy a végén marad-e elegendő fogunk.
– Úgy gondoljuk, hogy a közös munkánknak hamarosan meglesz a kézzelfogható eredménye. A gazdaság stabilizálását jelentő bankadó, az arányos és ezen keresztül igazságos egykulcsos adórendszer, a Széll Kálmán-terv, az Új Széchenyi-program, az új alaptörvény és közben egy féléves európai elnöki periódus – úgy hiszem, hogy mindezekkel visszanyertük Magyarországnak a bizalmat, és kivívtuk a tiszteletet, legalábbis Európa azon felén, ahol a tényeket nézik, nem a szoclib hecckampányokat. Ez a kormány sokkal hitelesebb, mint a korábbiak voltak, ráadásul önállóan, az IMF infúziója nélkül is tudjuk finanszírozni az országot. Ez egy év alatt óriási eredmény. Ha pedig sikerül elvégezni azt, amit vállaltunk, akkor 2014-ben sem lehet problémánk.
– Mikorra végezhetnek ezekkel a vállalásokkal?
– Amit 2012 végéig nem sikerül teljesítenünk, azt később már nagyon nehezen fogjuk megcsinálni. Ez a dátum egyébként is választóvonal lesz, mivel az első két év egy ciklus esetében mindig meghatározó.
– Hogyan fogadták a pártjában, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár etikai eljárást kezdeményezett Pokorni Zoltán, a Fidesz meghatározó oktatáspolitikusa ellen?
– Felemásan. Nem egészen értették a képviselőtársaim azt, hogy mi volt ennek a lépésnek az oka. Van-e jogában bárkinek etikai vizsgálatot kezdeményezni? Van. Azt, hogy okos dolog volt, vagy sem, majd Hoffmann Rózsa eldönti. Szerintem nem volt okos dolog. Kötelességünk-e elmondani azt, amit gondolunk, akkor is, ha ez a párton belül vitákat vált ki? Igen. Ha ezt kulturáltan, nem személyeskedve, hanem az ügyre koncentrálva tesszük, akkor ez belefér. Ezért úgy vélem, hogy helyes döntést hozott az etikai bizottság, amikor nem állapított meg semmilyen vétséget Pokorni Zoltán részéről.
– A kívülállók számára a vita egyes szakaszai kulturáltság helyett inkább a mexikói szappanoperák mélységeit idézték.
– Nem vagyok jó mexikói szappanoperákban, mert háromnál több részből álló sorozatokat nem nézek, kivéve A Tenkes kapitányát. Ez azonban nem egy kirakatvita, itt tényleg nagyon fontos oktatáspolitikai kérdésekről van szó, amelyek hosszú távon meghatározhatják az ország jövőjét. Én hajlamos vagyok egyrészt a saját szerepem, azaz a fenntartó oldaláról nézni az oktatást, másrészt szülőként a gyerekek érdekeit szem előtt tartani, polgármesterként pedig a gazdaságfejlesztési kérdések irányából vizsgálni a területet. Így a pedagógus-szempontú megközelítés számomra nem elsődleges. Ez a mostani vita pedig leginkább pedagógus-központú: nem azért tüntetnek az érdekképviseletek, hogy piacképesebb tudást adhassanak a gyerekeknek, hanem azért, hogy mennyi legyen a pedagógusok fizetése és hogyan folyjon az érdekegyeztetés. Félreértés ne essék, ezt is lényeges szempontnak tartom, de mégis a gyerekek érdekei lennének a legfontosabbak.
– Az önkormányzati törvény előkészítésével kapcsolatban a Belügyminisztérium (BM) és a Fidesz is elkészítette a saját koncepcióját. Miért van szükség két finoman szólva is különböző anyagra?
– Legalább nyilvánvalóan cáfolhatjuk azokat a képtelen állításokat, hogy a Fideszen belül nincsenek érdemi viták. Komolyra fordítva a szót, még nagyon képlékeny, hogyan alakítjuk át a rendszert, ezért azt választottuk, hogy a kormány is leírja a saját elképzeléseit és azok az önkormányzati emberek is, akik különböző szövetségi rendszerek tagjai, majd ezt a kétfajta koncepciót közelítjük egymáshoz. Ez jó módszernek látszik, mert arra készteti a tárgyaló vagy vitázó feleket, hogy koherens módon fogalmazzák meg az álláspontjukat.
– Milyen állapotban van most ez a közeledés? Minden településen lesz például polgármester és hivatal?
– Polgármester és képviselő-testület mindenhol lesz. A hivatal viszont más kérdés, erről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. Azt még az önkormányzati szövetségeken belül sem vitatják, hogy nem kell mindenütt hivatalnak lennie, most is így van, sőt vannak olyan nagyobb települések is, ahol ezek fenntartása nem életszerű. Ezeken a helyeken most is a körjegyzőségek szervezik az önkormányzat munkáját, végzik a hatósági feladatokat. Ez tehát nem is annyira nagy távolság a két tervezetben, valójában csak a küszöbszámban kell megegyeznünk.
– Mennyi lehet ez a küszöb?
– Ezer és kétezer fő között lesz az a szám, ahol a helyi társadalom, az ügyek számossága megköveteli, hogy legyen valamifajta hivatal.
– Az önkormányzati közszolgáltatások átadása körüli helyzet sem egyértelmű: a kormány a feladattípusok felől, önök pedig a településtípusok irányából rendeznék a kérdést. Össze lehet ezt illeszteni?
– Ha két szakácsnő közül az egyik az alapanyag felől közelíti a húslevest, a másik pedig az eljárás felől, akkor olyan nagyon nincsenek is távol egymástól, hiszen mind a ketten jó levest akarnak főzni. A BM értelemszerűen az állami feladatok felől közelít, és azt nézte, hogy ezek közül melyek azok, amelyeket az állam most az önkormányzatokkal láttat el, de ez nem kellően hatékony. Mi pedig arról az oldalról közelítettünk, hogy van egy adott feladatrendszer, amit az önkormányzatok csinálnak a temetéstől az anyakönyvezésig, és ezeknél melyik az a településtípus, amely a feladatok teljes körét el tudja látni, melyik, amelyik csak kevesebbet. Ezt a két irányt sem lesz bonyolult összefésülni.
– Miért állította azt néhány hete, hogy Tétényi Éva polgármesterként tudatosan vitte csődbe Esztergomot?
– Mert az esztergomi önkormányzatot Tétényi Éva vezeti, és ő annak dacára nem tett eleget a fizetési kötelezettségének, hogy milliárdos nagyságrendben volt az önkormányzat számláján pénz. Ezzel kiváltott egy adósságrendezési eljárást, ami az önkormányzati csődnek egy formája. Ez azzal fenyegeti Esztergomot, hogy az összes vagyonát elveszíti. Ilyet polgármester szerintem nem tehet. Nincs az a politikai megfontolás, amiért egy esküt tett polgármester csődbe viheti a városát.
– Az igazsághoz viszont hozzátartozik az is, hogy a hitelek nagy részét még az előző fideszes vezetés halmozta fel.
– Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy Meggyes Tamásnak igaza van vagy sem. És azzal sem érdemes vitatkozni, hogy Meggyes Tamás követett-e el hibát, hiszen biztosan, mivel nem választották újra polgármesternek. A konkrét helyzet ismerete nélkül, a józan észre hivatkozva azt viszont nem nagyon akarom elhinni, hogy Meggyes Tamás a patás ördög és Tétényi Éva a földre szállt angyal, mert ez nem így szokott működni. Két olyan politikusról van szó, akik nem tudnak szót érteni egymással. Ezért ősszel azt fogom kezdeményezni az önkormányzati törvény módosításakor, hogy aki olyat tesz, mint most Tétényi Éva, az veszítse el a választhatóság jogát tíz évre. Akinek az önkormányzata a hivatali idejében adósságrendezési eljárás alá esik, az tíz évre ne legyen választható önkormányzati képviselőnek és alpolgármesternek, illetve polgármesternek sem. Annyi sok szép foglalkozás van még az életben… Azon lehet vitatkozni, hogy a korábbi önkormányzati politikusokkal mi legyen, hiszen egy csődhelyzetben nem feltétlenül csak a frissen megválasztott polgármester vagy testület a felelős. De az, hogy ennek jelenleg semmilyen következménye nincs, szerintem tarthatatlan.
– A köznyelv által várhatóan lex Tétényire keresztelt törvénymódosítás tehát nem csak az érintett polgármesterekre vonatkozna?
– Természetesen a teljes testületre vonatkozna a szigorítás. Esztergom esetében például az érintett fideszesek sem lennének újraválaszthatók.
– Ha önkormányzati szinten működhet egy ilyen szankciórendszer, akkor állami szinten is jogos elvárás lehetne.
– Valóban jó lenne parlamenti szinten is szabályozni ezt a kérdést. Például a képviselői jogállásról szóló törvényben kimondhatnánk, hogy annak a kormánypártnak a frakciótagjai, amely meghatározott szinten eladósította az országot, veszítsék el a választhatósági jogukat. Rögtön meggondolnák, mielőtt a gombokat nyomogatnák mindenfajta IMF-hitel-felvételek előtt.
– Ez egyelőre csak egy ötlet vagy konkrét politikai cél?
– Ha komolyan vesszük, hogy rendet kell tenni az országban, akkor a rendhez hozzátartozik, hogy ha valaki tönkreteszi az országot, annak következménye kell hogy legyen. Meg kell határozni, mik azok a szintek, amelyek jól mérhetők, közérthetők. Meghaladtad a költségvetési hiányban a tíz százalékot? Elveszítetted a választhatóság jogát. Szigorúnak kell lenni önmagunkkal szemben is, hogy lássák, komolyan gondoljuk azt, amiről beszélünk.
– A napokban olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely az ötvenszázalékos érvényességi küszöb megszüntetését célozza az időközi választások esetében. Az MSZP szerint ez a változtatás csak a Fidesz–KDNP aktuálpolitikai érdekeit szolgálja.
– Ez butaság, hiszen a szocialisták által kifogásolt püspökladányi esetben így is, úgy is az fog győzni, aki a legtöbb szavazatot kapja.
– Ha ezt a módosítást a „rendes” országgyűlési választások esetében is alkalmaznák, akkor – az elmúlt voksolások részvételi adatait elnézve – gyakorlatilag egyfordulós választási rendszer jönne létre. Alkalmazni fogják?
– Addig, amíg az új választójogi törvény nem készül el, semmilyen következtetést nem érdemes levonni ebből a módosításból, amely kizárólag az időközi választásokra vonatkozik, és a józan ész jegyében született. Ezért továbbra is spekulációnak tartom a jövőbeli egyfordulós rendszerről szóló híreket.
– Hamarosan tisztújító kongresszust tart a Fidesz. Ön marad az ügyvezető alelnök?
– Minden kormányzatnak nyugodt, a politikai bulvár szempontjából unalmas kongresszus az előnyös. Az ritkán jó, ha a kormánypártok kongresszusán tobzódik a sajtó, hullanak a fejek, fröcsög a vér és mindenki összevissza nyilatkozik. Ezt meghagyjuk az MSZP-nek, ebben szerintem elviszik a show-t a szocialisták. Úgy gondolom, hogy nem lesz változás a Fidesz vezetésében, tekintettel arra, hogy az egyéves kormányzás tudatában azt tudjuk mondani, ekkora változás mellett a Fidesz még mindig tartja az aktívak körében az abszolút fölényét a támogatottságot nézve. Ez hatalmas teljesítmény, köszönjük a választóknak, és szeretnénk őket arra kérni, hogy tartsanak ki mellettünk.
– 2014-ben újra országgyűlési képviselő lesz, vagy inkább Debrecent választja?
– Júliusban megszületik a negyedik gyermekünk, az első fiunk. Nekem most ő szerepel a hosszú távú terveim élén, és szerintem elég feladatot is fog adni erre az időszakra. Ezért azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel ráérek majd 2014-ben foglalkozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.