A Köztársasági Elnök Hivatalának honlapján olvasható közlemény szerint a kegyelmi eljárásnak semmi esetre sem célja a bírósági ítélet értékelése, jogosságának, igazságosságának, megalapozottságának vizsgálata. Az elbírálás általában az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélete meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indoklást.
Geréb Ágnes, aki korábbi vallomásában nem érezte bűnösnek magát a két gyermek – az újszülött és a kórházban később elhunyt csecsemő – halálában, az otthonszülés szabályainak átalakulására hivatkozva fordult Schmitt Pálhoz.
*
A Fővárosi Bíróság Geréb Ágnest egyrendbeli halált, valamint egyrendbeli maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt március végén, első fokon két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte, továbbá öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi és a szülésznői tevékenység gyakorlásától.
Geréb Ágnest először 2007-ben tiltották el a foglalkozásától. Tevékenységét ennek ellenére folytatta. 2009-ben maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolta meg az ügyészség, miután egy általa vezetett szülés közben a magzat életét vesztette. 2009 novemberében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) egyesítették a vádakat, és úgy ítélték meg, hogy a cselekmény emberölésnek is minősíthető. Az emberölések elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik, így a per a Fővárosi Bíróságon folytatódott. Magyarországon ez volt az első eset, amikor orvost azzal vádoltak meg, hogy elvégzett egy beavatkozást annak ellenére, hogy tudta, halált okozhat. A Fővárosi Bíróság (FB) megállapította, hogy a PKKB szabályt sértett az átminősítéssel, és az ügyet visszahelyezte. 2010 októberében ismét őrizetbe vette a rendőrség, miután egy általa vezetett tanfolyam közben az egyik résztvevőnél megindult szülés során a csecsemő légzése és vérkeringése leállt, és újra kellett éleszteni. 2010. október elején élőláncot alkotva demonstráltak a letartóztatott Geréb Ágnes mellett az otthon szülés támogatói Geréb kiszabadításáért és az otthon szülés kérdésének rendezéséért. 2010 novemberében a bíróság az előzetes letartóztatását két hónappal meghosszabbította. A bírói döntés miatt több szervezet is felszólalt a szülész mellett, a Szülők a Szabad Szülésért Egyesület és a Születésház Egyesület fáklyás felvonulást is tartott Semmelweis Ignác szülőházánál.
Pelle Andrea, a szülész-nőgyógyász egyik jogi képviselője lapunk megkeresésére elmondta, tudomásul veszik az államfő döntését, az elsőfokú döntés ellen pedig fellebbeztek, bízva a másodfokú felmentő ítéletben. A szülész lapunknak nemrég adott interjújában úgy fogalmazott: „Nem akartam mást nyújtani az anyáknak, mint jelenlétet, figyelmet. A vajúdás és a szülés alatti ellátásnak azt a módját biztosítani, amelynek során a szülés folyamatába – az anya és a gyermek állapotát figyelembe véve – a lehető legkevesebb beavatkozás történik. – Nem vagyok bűnös. Még mindig remélem, hogy győz az igazság. Hogy mi az igazság? Az, hogy ahol szülés-születés van, ott bizony halál is van, és nem feltétlenül a szüléskísérő hibájából. A közvélemény által elismert csúcsfelszereltségű klinikákon, kórházakban és a feltételezett legnagyobb gondosság mellett, sajnos, előfordulnak tragédiák” – mondta lapunknak a szülész-nőgyógyász.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szüntette meg Geréb Ágnes előzetes letartóztatását, aki azóta házi őrizetben van.
origo.hu
Óriási lehűléssel, szélviharokkal és jégesővel kezdődik a valódi ősz a hétvégén
