Nemzeti regiszter készül

Elérte a kilencvenezret a benyújtott magyar állampolgársági kérelmek száma a tavaly ilyentájt elfogadott jogszabálynak köszönhetően. Naponta nyolcszáz beadvány érkezik – összegezte Semjén Zsolt a trianoni békediktátum kilencvenegyedik évfordulójára rendezett konferencián. A miniszterelnök-helyettes a budapesti Polgárok Házában arról is beszélt: várhatóan ősszel indítják útjára azt a nemzeti regisztert, amely a világ magyarságának összefogását a modern kor kihívásainak megfelelően érheti el. Fónagy János szerint Trianonról nem lehet múlt időben beszélni, hiszen negatív gazdasági hatásait máig viseljük.

Trianoni megemlékezések

A Kárpát-medence számos pontján megemlékezést tartanak a nemzeti összetartozás napján. Budapesten reggel nyolc órakor kezdődik az ünnepség a Parlament előtt nemzeti lobogó felvonásával. A nemzeti lobogót 19 órakor vonják le az Országház előtt szintén katonai tiszteletadás mellett. Délelőtt a budai Várban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár köszönti a Szentháromság térről határon túli tanulmányi kirándulásra induló diákcsoportokat.
Az ünnep alkalmával az Országház megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. A látogatók 9–18 óra között tekinthetik meg belülről a Parlamentet.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a déli harangszóval kezdődnek a programok, majd az ezerkétszáz határainkon inneni és túli gyermekből álló ifjúsági kórus előadásában felcsendül a Himnusz. Ezután Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök, valamint Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő mondanak hálaadó imát, majd Kövér László, az Országgyűlés elnöke tart ünnepi beszédet. Az emlékparkban 14 órától a Ghymes ad koncertet.
Emlékezések sora lesz Erdélyben, a Felvidéken, a Kárpátalján, a Vajdaságban és a muravidéki magyarok körében is. Az emléknapon több száz határon túli magyar teszi le állampolgársági esküjét országszerte.
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját. Az országgyűlési határozatnak köszönhetően az eddig gyásznapként számon tartott június 4. az idén először ünnepnapként került a naptárba, amikor fel lehet vonni a nemzeti lobogót. (MN)

Nem alkalmazható már harmadik, negyedik generációs emigráns és határon túli magyarok esetében a Nyelvében él a nemzet jelszó, ezért kétnyelvű nemzeti regisztert kell létrehozni – jelentette ki Semjén Zsolt a Polgárok Házában a Civil Akadémia rendezvényén. Azoknak ugyanis, akik távoli országokban már nem vagy csak keveset tudnak magyarul, éppúgy meg kell adni a magyar nemzethez tartozás lehetőségét. Így két nyelven, magyarul és az adott ország nyelvén továbbítják majd a rendszeres híradásokat. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: lengyel példára valósítják meg az egész világot behálózó internetes kapcsolatot, amely nemcsak érdekvédelmi és érdekérvényesítő szerepet tölthet be, hanem gazdasági információkkal, lehetőségekkel is szolgálhat. A KDNP elnöke leszögezte: a legfontosabb cél a határon túli magyarság asszimilációjának és elvándorlásának megállítása. A kettős állampolgárságról szóló jogszabály ehhez ad impulzust. Bár azt jósolták egyesek, hogy a törvény soha nem látott rossz viszonyt fog eredményezni a szomszédos országokkal, lényegesen jobb lett a kapcsolatunk velük, mint eddig.
A miniszterelnök-helyettes világossá tette: a Székelyföld brüsszeli irodanyitása körüli hangulatkeltés mögött a román baloldal belpolitikai ambíciói állnak, mivel a kormányt le akarják váltani előre hozott választások kierőszakolásával. Ehhez próbálnak magyarellenes hangulatot szítani. Románia is jól jár azonban, ha több forrás érkezik oda. – Mi viszont soha nem fogjuk alárendelni nemzeti érdekeinket más országok belpolitikai hullámverésének. Hasonló okokból vagyunk elkötelezettek az autonómiatörekvések iránt. A tömbmagyarságnak politikai, a szórványnak pedig kulturális autonómiát szeretnénk elérni a megmaradásuk érdekében – fejtette ki. Hangsúlyozta: semmi olyasmit nem kérünk, ami ne lenne általános az Európai Unióban. Az EU-ban ugyanis mind az autonómiatörekvéseket, mind a többes állampolgárságot evidenciaként tartják számon. – Mi nem kifogásoljuk a környező államok kettős állampolgárságait, így csak azt várjuk el, hogy a magyarságnak is legyen erre joga – tette hozzá. Semjén Zsolt szégyennek nevezte, hogy Európában érvényben lehetnek olyan diszkriminatív jogszabályok, mint a Benes-dekrétumok. Döbbenetes, de Németország saját szudétanémeteit arra sem méltatta, hogy ezt a szempontot például az uniós csatlakozásnál érvényesítse.
Fónagy János emlékeztetett arra: a trianoni csonkítás mai napig érezteti nemcsak szellemi, de gazdasági hatásait is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte: 53 ponton vágták le hazánkat az európai vasúti hálózatról, ami a kontinensen addig a legjobban kiépített rendszer volt. Ez a természetellenes állapot mindmáig fennáll, így a határszakaszonkénti két-három vasútvonal helyreállítását a következő években el kell érni. A MÁV Cargo előző ciklusbeli eladása kapcsán a szakember úgy fogalmazott: érthetetlen, miért kellett megválni tőle, mivel nem tud sehol más vasutat, amely feladta volna a jelentős árbevételt hozó áruszállítási ágazatot.
Vezércikk a 7. oldalon

A magyar nyelv napja. A magyar nyelv napjává nyilvánítaná november 13-át a nemzeti erőforrás miniszter határozati javaslatában. Réthelyi Miklós előterjesztését azzal indokolta, hogy így a parlament kifejezheti megbecsülését a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránt. Az emlékezés időpontjául azért választották e napot, mert 1844-ben ekkor fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. Az Országgyűlés a javaslat szerint felkérné a kormányt, vizsgálja meg a nemzeti nyelv jelenlegi helyzetét, és készítsen elő intézkedési tervet értékeinek védelmében, továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából. Ez utóbbiról 2012. június 30-ig kellene tájékoztatást adnia a parlamentnek. (MTI)