Pápai ereklyekultusz

Egy hónappal a római boldoggá avatás után is a figyelem középpontjában áll II. János Pál alakja hazájában. Lengyelországban országszerte hálaadó szentmiséket tartanak, új templomok épülnek, a már működő templomokban pedig oltárokat szentelnek tiszteletére. Újból felmerül ezzel kapcsolatban a volt egyházfő emlékét őrző, nem annyira anyagi, sokkal inkább jelképes értéket képviselő tárgyi hagyaték elosztásának kérdése is.

Koncz Éva
2011. 06. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A keresztény hagyomány kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a szentek kultuszán belül az ereklyék tiszteletének. Az első templomok a vértanúk sírjai fölött épültek, később, amikor a templomok száma szaporodott, mindegyik oltárában egy-egy ereklyét helyeztek el. Ereklyeként egészen az utóbbi századokig többnyire a vértanú vagy szent csontjait tisztelték, s ez a hagyomány a korábban élt szentek esetében ma is él, jóllehet az ereklyekultusz a századok során, s különösen a legutóbbi időkben sokat változott. A mindössze néhány éve elhunyt II. János Pál esetében legértékesebb ereklyének a boldoggá avatás szertartása óta közismert vérereklyét tekintik. A pápa vérét tartalmazó négy ampulla közül kettőt Stanislaw Dziwisz bíboros őriz, kettő Rómában maradt. A nagy becsben tartott vért közvetlenül az egyházfő halála előtt vették az utolsó tervezett kórházi beavatkozás előtt. Ereklyeként tisztelik emellett a pápa mindennapi használati tárgyait is. Maga II. János Pál végrendeletében személyi titkárát, Stanislaw Dziwisz bíborost bízta meg ezek szétosztásával. „A mindennapi használati tárgyakat, amelyeket használtam, kérem, hogy osszák ki, ahogyan jónak látják […] Azt kérem, hogy ezek felett az ügyek felett Stanislaw atya őrködjön” – olvassuk a végrendeletben. Dziwisz bíboros több tárgyi emléket már korábban elajándékozott. Magyarországi látogatása alkalmából, 2006-ban Erdő Péternek ajándékozta például II. János Pál breviáriumát. Most, az egymás után épülő templomok, különböző, a pápa emlékét őrző központok jelentkeznek újabb és újabb kérelmekkel. Bár az egyház hangsúlyozza, hogy fontosabb a pápa tanítása iránti hűség, emberileg érthető, ha minden közösség szeretné valamilyen tárgyi emlék által is köreiben érezni a nagy példaképet és egyben égi pártfogót. Az emléktárgyak, ereklyék szétosztása így folyamatosan zajlik.
Krakkóban a boldoggá avatást követő hálaadó megemlékezést május 8-án, Szent Szaniszló ünnepén tartották. A Dziwisz bíboros által őrzött vérereklyét ettől függetlenül, június 11-én helyezik el ünnepélyes keretek között a krakkói Lagiewniki városrészben, a világszerte ismert Isteni irgalmasság bazilikája mellett épülő új, II. János Pál-kegytemplom oltárában.
Az országos viszonylatban is kiemelkedő események között kell megemlíteni emellett azt a június 5-i varsói ünnepségsorozatot, amelynek részeként a Wilanówban épülő Isteni gondviselés templom altemplomában helyezték el II. János Pál egy értékes ereklyéjét. A volt egyházfő által az 1981. május 13-i merénylet idején viselt reverenda egy, a pápa vércseppét őrző darabját több ezer ember ünnepi körmenettel vitte a város központjából a külvárosi Wilanówba. Az épülő templom előtti téren Celestino Migliore apostoli nuncius vezetésével bemutatott ünnepi hálaadó szentmisén a lengyel egyház több vezető személyisége és a hívek nagy serege mellett állami, önkormányzati vezetők is részt vettek. Szentbeszédet mondott Józef Michalik érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke. Az ereklyét a tervek szerint később egy Veronában készülő, II. János Pál arcképét ábrázoló mozaikképbe komponálják bele, jelenleg egy csepp alakú kristály ereklyetartóban, golyóálló széfbe zárva helyezték el az altemplomban. A Nagy lengyelek panteonjának tervezett altemplomépítése 2008-ban Kazimierz Nycz varsói érsek kezdeményezésére kezdődött el. Az érsek ezzel egy időben új ünnepet is bevezetett, a hálaadás ünnepét, amelyet azóta minden évben június első vasárnapján ünnepelnek a lengyel katolikus hívek. A választás egyébként nem véletlenül esett erre a napra. Épp II. János Pál személyéhez kötődik, akinek lengyelországi apostoli látogatásai rendszerint június első napjaiban kezdődtek.
Érdekességként megjegyezhetjük, hogy egy évvel ezelőtt épp erre a napra, akkor június 6-ra esett a kommunista hatóságok által brutálisan meggyilkolt, megrendítő sorsú fiatal lengyel vértanú, Jerzy Popieluszko atya boldoggá avatásának ünnepi kihirdetése. Akkor az ő, korábban volt plébániatemploma kertjében nyugvó holttestét kísérte a panteonba a hívek népes serege ugyanúgy, mint idén, egy évvel később II. János Pál ereklyéjét. Az új panteonban őrzik Popieluszko atya mellett a rendkívül népszerű lengyel papköltő, a néhány éve elhunyt Jan Twardowski atya, valamint a 2010-es szmolenszki repülőkatasztrófa néhány áldozatának földi maradványait is. II. János Pálnak szimbolikus sírhelye van a varsói panteonban, amely a vatikáni grották sírlapjának hű másolata. Az eredeti vatikáni sírlapot a boldoggá avatás óta Krakkóban őrzik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.