Színes golyókat helyez fatáblába vájt rekeszekbe órákon át három tizenéves lány egy bolognai panelház harmadik emeleti lakásában. Az ogurise nevű afrikai játékot játsszák, melyet otthonról hoztak magukkal. Két társuk ebédet készít a konyhában, de nem az asztalon keverik az ételt, hanem a földre guggolnak, és lábuk közé fogják az edényt. Az egyeteméről híres északolasz városban vagyunk, de a lányok nem tanulni jöttek ide, hanem prostituáltnak hozták őket Nigériából.
Most védett házban vannak, a rendőrség egy civil szervezetnek adta át őket, hogy elrejtse futtatóik elől. Két szót tudnak olaszul: articolo diciotto, vagyis tizennyolcadik cikkely. Azt tartalmazza: amennyiben a prostituált vallomást tesz, és feladja a stricijét, hat hónapra tartózkodási engedélyt, szállást és munkalehetőséget kap Olaszországban.
Emilia-Romagna tartomány fővárosának szebbik arca igencsak elüt a védett házak világában tapasztalttól: a várost még az etruszkok alapították, és itt van Európa legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme, az Alma Mater Studiorum Universita di Bologna (1088-ban alapították). Jelenleg nyolcvanezer diák jár a huszonhárom kar hatvannyolc szakára. Az egyetemisták kilencvenhárom könyvtár közül választhatnak, ezekben felbecsülhetetlen értékű kéziratokat őriznek, többek között Mátyás királyunk több corvináját. A rektorokat a tanárok választják, általában egy évre. A XIV. századból több magyar rektort is ismerünk: 1317-ben Dörögdi nevezetűt, 1240-ben pedig egy bizonyos Uzsait választottak az egyetem első emberének.
Olaszország híd Afrika és Európa között: ezrével érkeznek a menekültek Líbiából, Algériából és a fekete kontinens majd minden országából. A legtöbben a jobb élet reményével indulnak útnak, és munkát keresnek, de sokan vannak olyanok is, akiket különféle ígéretekkel csábítottak vagy erőszakkal hurcoltak ide, hogy aztán testükkel keressék meg a kenyerüket – de főként a szállító kenyerét.
Franco Pilati, a bolognai idegenrendészet azonosítási és kiutasítási központjának koordinátora arról beszél, hogy az utcalányok harmada afrikai. Az esetek zömében nem tudják, milyen munkára jönnek valójában. Gyári, esetleg szórakoztatóipari munkát (többnyire pincérkedést) ajánlanak a nagyon szegény környezetből érkező fiataloknak, akiket az esetek zömében a család is ösztökél az indulásra. Két okból is: a „munkaadó” az indulás előtt egyfajta váltságdíjat fizet az otthon maradt családtagoknak, amelyet azonnal élelemre lehet váltani, másrészt abban reménykednek, hogy a távolba szakadt lány hamarosan euróbankjegyeket fog hazaküldeni, és abból majd mindannyian jobban élnek.
Európában persze kiderül, hogy mi lesz a munka, de akkor már nincs visszaút. A lányokat annak tudata is fogva tartja, hogy nem hagyhatják ott az utcát, hiszen pénzt kell hazaküldeniük. Ráadásul a futtatók ismerik az otthon maradtakat, és ha a lány elmenekül, netán feladja a stricit, a családon állnak bosszút. A szakember szerint egyáltalán nem ritka, hogy az Európába indulás előtt a hiszékeny és megriadt áldozatokkal mindenféle mágikus hókuszpókuszokat, szertartásokat végeztetnek, amelynek során a „szellemek” megparancsolják nekik, hogy semmit sem mondhatnak el segítőikről, vagyis azokról, akik őket az új világba viszik. Ilyen körülmények között nagyon nehéz felderíteni az elkövetőket.
A majd négyszázezer lakosú (elővárosokkal együtt egymilliós) város eddig négy pápát is adott a katolikus világnak. Érseki székhely, és bővelkedik műemlékekben, ugyanis Velencén kívül egyetlen más észak-olaszországi nagy település sem őrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát az évszázadok alatt. Téglavörös városnak is nevezik, amelynek fő jellegzetességei az árkádok: a Guinness-rekordok könyvében is jegyzik, hogy itt negyven kilométer hosszan gyalogolhatunk esőtől és napfénytől védve. A sok árkádnak prózai magyarázata van: a középkori szűk utcákban nem volt hely a terjeszkedésre, amikor az ideérkező rengeteg diáknak szállást kellett adni, ezért a házakat a járda fölé épített kis albérleti szobákkal nagyobbították meg.
Éjszaka kimegyünk a régi várfal mentén futó körgyűrűre, ahol a lányok állnak.
– Vigyázz, kamera! – kiáltja románul az egyik egy benzinkút után, és egyszerre többen is szaladni kezdenek a sötét bozótos felé. Egy sarkon leállunk, hidrogénezett szőke lánynál érdeklődöm angolul a tarifa felől, és amikor magyarul is megkérdezek valamit, rövid, de annál velősebb felelet érkezik: „Menj a g…be!”
Nicola Pirani, a XXIII. János pápáról elnevezett civil szervezet munkatársa azt mondja: a magyar invázió lefutott, most Kelet-Európát főként Románia, Moldova és Ukrajna képviseli. Mivel az utóbbi két ország állampolgárainak vízum kell, gyakori, hogy mindannyian hamis – vagy könnyen megszerezhető – román útlevelet mutatnak fel. Mielőtt Románia EU-tag lett volna, sok onnan érkező stricit elkaptak. Mióta nem kell vízum, jóval kevesebben akadnak fenn a hálón, és ha a rendőrség látókörébe kerülnek, és hazaküldik őket, könnyen viszsza tudnak jönni.
Az emberkereskedők hálójából kimenekített lányok úgynevezett védett házakba kerülnek – hatszáz ilyen központ van Olaszországban. Az első és legfontosabb ugyanis elrejteni őket, lehetőséget teremtve rá, hogy kialudják, összeszedjék magukat egy kicsit. Ahogy biztonságban érzik magukat és jobban vannak, jöhet a következő lépés, az integrálásé: olaszul tanítják, szakmára képezik, iratokat állítanak ki, majd munkát keresnek nekik.
Az afrikaiaknak az az álmuk, hogy gyárban dolgozzanak, és ha ez sikerül, nem mennek vissza az utcára. A kelet-európai jóval nehezebb eset, ő megszédült már a keze között átfolyt sok pénztől, és nem megy el nyolc órát dolgozni gép mellett pár száz euróért. Közülük sokan visszakerülnek az utcára, és megpróbálnak saját kasszára dolgozni. Ez egészen addig megy, amíg a prostituáltak nem kerülnek futtatásból élő férfiak látókörébe, akik aztán pofonokkal és fenyegetéssel elérik, hogy nekik dolgozzanak. Ezután minden kezdődik elölről.
Másik jellegzetessége a városnak a gazdag nemzetségek által építtetett lakótornyok a XII. századból. Dante még száznál is többet láthatott belőlük, de ma már csak néhány áll közülük. Igaz, azok világhírűek, elsősorban a ferdeségük miatt. Az 1109-ben elkezdett Torre Asinelli 98 méter magas, és 120 centi az elhajlása. Az 1110-ben épített Torre Garisenda csak fele olyan magas, elhajlása azonban 322 centiméter. Érdemes őket megmászni, csodálatos panorámában gyönyörködhetünk a tetejükről. Egy gondolat erejéig érdemes visszatérni az egyetemekhez is: Bologna a jogi kara mellett Európa-szerte elismert orvosi karral is rendelkezett, ahol már az első időktől magyar diákok is tanulhatták az orvoslás tudományát. Az 1553-ban Szondy Pál által alapított Collegio Ungarico mennyezetét és falait Szent László, Szent Imre és Bakócz Tamás képei díszítik. E város egyetemén tanították elsőnek az anatómiát, így nem csoda, hogy a reneszánsz szerzők vagy Shakespeare olasz témájú műveiben mind bolognaiak az orvosok.
Nemcsak a lányok válhatnak az emberkereskedelem áldozatává, hanem a fiúk is. Nekik többnyire a munkaerejüket használják ki, de az is előfordul, hogy homoszexuális prostitúcióra kényszerítik őket. A városban harminc éve működő Mozgalom a Transzszexuális Identitásért szervezet a homoszexuális prostituáltak és a transzszexuális áldozatok megsegítésén dolgozik. A jogi segítségnyújtáson túl orvosi centrumot is működtetnek. Porpora Marcasciano elnök szerint a travesztik zöme Dél-Amerikából érkezik, egész pontosan Brazíliából, Kolumbiából vagy Peruból. Kiépített útvonal van, az őket beszervező „cafettinák” veszik a repülőjegyet, megszerzik nekik a schengeni vízumot, biztosítják a szállást, hogy aztán húszezer euró körüli összegért adják el őket. Ezekre az áldozatokra az a jellemző, hogy tudják, milyen munkára szánják őket, csak azzal nincsenek tisztában, hogy a bevétel nem őket fogja illetni. Ők a legkiszolgáltatottabbak, mert még a hagyományos prostituáltak is lenézik és kiközösítik őket maguk közül.
Bologna 2002-ben Európa kulturális fővárosa volt. Szombat este van, az óváros girbegurba utcái megtelnek sörösüveget szorongató fiatalokkal. A világ majd minden országából járnak ide a csaknem ezeresztendős egyetemre, így nem csoda, hogy az egységes európai felsőoktatási térség létrehozását célzó intézkedéssorozatot bolognai folyamatnak keresztelték el. Hatalmas élmény este kiülni a több száz éves árkádok alá, és hallgatni a bárokból kiszűrődő kitűnő élő zenét. Hatalmas a tömeg, zömmel jó arcú fiatalok. Nehezemre esik elhinni azt, amit az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó ügyvéd, Marco Scarpatti mondott pár órával ezelőtt: a prostituáltak kuncsaftjainak zöme nem negyvenéves vagy afölötti személy, hanem a húsz és harminc év közötti korosztályból kerül ki, és az életkor egyre alacsonyabb lesz. Megvan a magyarázat is, hogy miért: a világhálón szabadon hozzáférhető pornográfia pofonegyszerű dolognak tünteti fel a lányokkal való kapcsolatteremtést. A való világban aztán a fiatalok akadályokba ütköznek: kapcsolatot kell teremteni a lánnyal, udvarolni kell neki, és egyáltalán nem biztos a siker. Egyszerűbb és gyorsabb a fizetős szolgáltatás, és ebben ráadásul bármit azonnal ki lehet próbálni, mindent, amit a képernyőn látni lehetett; nincs ellenállás, legfeljebb kicsit többe kerül. És amíg van vevő, addig kerül áru is, summázza a tanulságot az ügyvéd, aki harminc éve dolgozik a gyermekvédelemben.
A szakember sokkoló tapasztalatokról számolt be az olasz kamaszokról is. Azt mondja, sokan önként lépnek be a „húspiacra”, mert erősnek érzik magukat, olyanoknak, akiket semmi baj sem érhet. Felfedezik a szexet, és még pénzt is kapnak érte, ráadásul kérkedni lehet vele. Ez egészen addig csak jó bulinak tűnik, amíg meg nem zsarolják őket valamivel, például úgy, hogy valaki lefilmezi őket aktus közben, és azt mondja nekik: ezentúl nekem dolgozol, vagy odaadom a felvételt a szüleidnek.
A prostitúció az első lépés a szervezett bűnözéshez: aki belekeveredik, abból könnyen drogdíler is lesz vagy egyéb súlyos bűncselekményeket elkövető fiatal. Innen pedig már csak nagyon keveseknek van visszaút.
Munkatársunk egy uniós program keretében látogathatott el Bolognába. A program során öt ország civil szervezeteinek együttműködésével (tőlünk a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vesz részt) uniós középiskolások számára készül bemutató film arról, hogyan ne váljanak az európai kamaszok az emberkereskedelem áldozataivá vagy – a felnövő fiúk esetében – akaratlanul is támogatóivá azzal, hogy igénybe veszik a prostituáltak szolgáltatásait.
origo.hu
Deutsch Tamás: A tiszások az első adandó alkalommal megtámadták a rezsicsökkentést
