A korábban a cukor árával együtt emelkedő izocukor nem vált jelentősen olcsóbbá annak ellenére, hogy a cukor világpiaci ára mintegy húsz százalékkal csökkent az év eleji nagy árrobbanást követően – hangoztatják ipari felhasználók, akik számára ez jelentős költségnövekedést jelent, hiszen ők a répacukor kristályosodása miatt nem használhatnak termékeikhez hagyományos édesítőszert. Jól jellemzi a gyors áremelkedést annak az izocukor-felhasználónak az esete, aki 2010-ben még kilónként 113 forintos nettó áron jutott az édesítőszerhez az osztrák Agrana társaságcsoport érdekeltségi körébe tartozó és a régióban monopolhelyzetben lévő szabadegyházi Hungrana-gyárból, ám az idén január elsejétől már 146 forintot kellett fizetnie ugyanezért, később 165, majd 205 forintot számoltak fel az izocukor kilójáért. Ezt követően ugyan mintegy öt százalékkal, 195 forintra csökkent a kilónkénti ár, de ez messze elmarad a cukor esetében tapasztalható, több mint húszszázalékos áreséstől. A felhasználó különösen azt nehezményezte, hogy – kapacitáshiányra hivatkozva – az alacsonyabb áron minden áremelés előtt csak korlátozott mennyiségben tudták kiszolgálni, az áremelkedés után viszont nem volt szó kapacitáskorlátról.
A lapunkat megkereső hazai felhasználók úgy gondolják, az izocukor értékesítésén jelentős extraprofit keletkezik, hiszen előállítása sokkal olcsóbb, mint a cukoré, az ár mégis közelíti a répacukorét. S miután a régióban a Hungranáé az egyetlen termelőüzem, a felhasználók még beszállítót sem válthatnak. Ezért arra ösztönöznék a kormányt, hogy a cukorkvóta mellett kezdeményezzék a hazánknak járó jelenlegi izocukorkvóta emelését is. Siker esetén egy újabb termelőüzem léphetne a piacra, amely megakadályozhatná, hogy irreálisan magasan tartsák a termék árát.
Lengyel Attila, a Hungrana ügyvezető igazgatója a vádakra reagálva elmondta, az izocukorárak a közelében sem jártak a 900 eurós tonnánkénti cukorárnak, illetve, hogy nincs szoros kapcsolat a hagyományos répacukor és az izocukor árak között. Az általuk alkalmazott árakat minden esetben a világpiaci árakhoz igazítják. S bár üzleti titokra hivatkozva a konkrét árakról nem tudott beszámolni, az elmúlt időszak áremelkedését egyértelműen a jelentős kukoricaár-emelkedéssel magyarázza: míg tavaly tonnánként 120 euróért vásárolták az alapanyagot, az idén a dupláját kell fizetniük érte. Azt pedig kategorikusan tagadta, hogy kapacitáshiány miatt ne tudtak volna bármilyen hazai igényt kielégíteni.
Ekkora pofont még nem kapott Magyar Péter, ez bizony a Holdról is látszik