Újabb egérnyomok a Tescókban

Több Tesco áruházban, köztük Békéscsabán, Miskolcon és Budapesten, Egerben pedig a cég két áruházában is találtak rágcsálókra utaló nyomokat vagy egyéb hiányosságokat a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal májusi ellenőrzése során. A lapunk által megszólaltatott élelmiszer-higiénikus szakállatorvos szerint ha működne  vagy jól működne a cég élelmiszer-biztonsági rendszere, nem fordulhatnának elő sorozatosan ilyen esetek. A Tesco állítja, minden tekintetben megfelelnek az előírásoknak.

Vass-Gabay Dorka
2011. 06. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolc helyen, Békéscsabán, Cegléden, Tahitótfaluban, Budapesten, Miskolcon, Szarvason, Egerben pedig két Tesco áruházban találtak rágcsálókra utaló nyomokat vagy egyéb hiányosságokat – közölték megkeresésünkre a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál (MGSZH). A szervezet még májusban tartott országos ellenőrzést a multinacionális vállalatnál, és arra hivatkozva nem árulták el egy hónapig az érintett áruházak helyét, mert a Tescónak ennyi ideje volt a fellebbezésre. A hivatal összesen 1,2 millió forintos bírságot szabott ki, a szabálytalanságok között szerepelnek még raktárak, öltözők, hulladéktárolók higiéniai hiányosságai, illetve lejárt és jelöletlen élelmiszer-termékek forgalmazása.
A jelek szerint súlyos gond lehet a Tesco élelmiszer-biztonsági rendszerében vagy annak alkalmazásában. Nemrég fél éve lejárt szavatosságú, gyerekeknek szánt kakaós italt, lejárt baconos grillt, szabálytalan tartalmú jótállási jegyet, két fogyaszthatósági időponttal rendelkező tálcás húskészítményt találtak különböző Tesco áruházakban.
*
A korábbi ellenőrzések során rákkeltő növényvédő szerrel szennyezett bébiételre, csaknem 300 kilónyi bélsárral szennyezett, „akciós” csirkehúsra – ami között egerek is voltak –, illetve több száz kiló, növényvédő szerrel szennyezett paradicsomra bukkantak az ellenőrök. Az esetek súlyossága ellenére a Tesco feltűnően enyhe büntetéseket kapott, ezek ellen a cég legtöbbször nem is fellebbezett, hanem egyből fizetett. A bélsáros csirkehúsért mindössze 850 ezer forint bírságot és ötvenezer forint eljárási költséget szabott ki az MGSZH, amely a növényvédő szerrel szennyezett paradicsom esetében a forgalmazó céget büntette 1,8 millió forintra, míg a tavaly 666,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító Tescót ártatlannak találta.
Ha működne, vagy jól működne a Tescónál a HACCP rendszer, nem fordulhatnának elő ilyen esetek – fogalmazott megkeresésünkre egy élelmiszer-higiénikus szakállatorvos. A neve elhallgatását kérő szakember elmondta, a HACCP egy élelmiszer-biztonsági kockázatkezelő rendszer, amelynek célja a megelőzés. A veszélyelemzésnek többek között az is a lényege – hangsúlyozta –, hogy minden beérkező árut át kell vizsgálni, maghőmérsékletet kell mérni, és csak a megfelelően csomagolt, aggálymentes termékek kerülhetnek a polcokra. – A HACCP másik legfontosabb eleme az önellenőrzés. A Tescónál tapasztaltakból az következik, hogy az előírások ellenére nem ellenőrizik naponta az úgynevezett kritikus pontokat, és a termékek szavatossági idejét – mondta a szakember, aki szerint az ügyekben az MGSZH felelőssége is felmerül.
A hatóság kockázatbecslés alapján végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, vagyis minél többször találnak hiányosságokat egy cégnél, annál gyakrabban végezhetnek előre be nem jelentett vizsgálatot. Informátorunk szerint azonban a Tescónál valamilyen okból kifolyólag nem végeznek ilyen ellenőrzéseket. Hangsúlyozta, amikor az egerek jelenléte miatt a vidékfejlesztési miniszter vizsgálatot rendelt el az összes hazai Tescóban, több botrányos hiba is történt. Egyfelől Fazekas Sándor három nappal korábban, sajtótájékoztatón jelentette be az ellenőrzést, így bőven volt ideje a cégnek, hogy kipucolja az üzleteket. Az MGSZH-nál ráadásul van állandó ügyelet, így azonnal megkezdhették volna a vizsgálatokat, a későn kiküldött szakembereknek pedig megfelelő mintavételi eszközöket tartalmazó táskájuk sem volt. Egy másik példa: a Tesco állítása szerint az ominózus szennyezett paradicsomból a hivatal április 11-én vett mintát. A termék szavatossági ideje 14-e volt, így az áruház azt árulta is addig, az MGSZH ugyanis csak csak 21-én értesítette a céget a növényvédő szerek megengedettnél magasabb értékéről – mutatott rá a szakember.
Lapunk korábban több alkalommal is kereste a Tescót, hogy tájékoztassanak HACCP rendszerük működéséről. Válaszukban a jogszabályokra hivatkozva elutasították kérelmünket, de biztosították lapunkat, hogy a minőség-ellenőrzésben a szigorú brit irányelveket követik, és minden előírást betartanak. Az MGSZH tájékoztatása szerint a különösen nagy forgalmú élelmiszer-vállalkozásokat jelenleg évente egy alkalommal ellenőrzik teljes körűen, kiegészítve részellenőrzésekkel és lakossági bejelentések kivizsgálásával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.