Van élet az IMF-en kívül

Először érte el a külföldi média ingerküszöbét az Orbán-kormány egy lépése, amikor az szembeszegült a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Néhány héttel az új kabinet hivatalba lépését követően, tavaly júliusban a washingtoni székhelyű pénzintézet tárgyaló delegációja megállapodás nélkül távozott Magyarországról. Ezt követően a nemzetközi sajtó attól volt hangos, hogy Magyarországnak szüksége van az IMF biztonsági hálójára a befektetői bizalom megtartása érdekében, nagy hiba volt öszszerúgni a port a valutaalappal. Azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy az ország képes finanszírozni magát a piacról. Nincs szükség a valutaalap mankójára, arra a segítségre, amelynek az ára az, hogy a gyeplőt át kell adni a hitelező kezébe.
Ha a kormány egy évvel ezelőtt nem vállalta volna a konfliktust az IMF-fel, nem lehetett volna bevezetni a válságadókat, a bankadót és az államadósság csökkentése a magán-nyugdíjpénztári vagyonból is elképzelhetetlen lett volna. Nem volt egyszerű döntés ajtót mutatni a valutaalapnak, a jobboldalhoz közelebb álló közgazdászok közül sokan elfordultak emiatt a jelenlegi kabinettől, és a kormányon belül is megosztottságot okozott az önállósodás, a „gazdasági szabadságharc”. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a minap egy gazdasági témájú rendezvényen elismerte, hogy ez volt a legkockázatosabb lépésük, mára azonban bebizonyosodott, hogy „jól jártunk a valutaalap kipaterolásával”.
A jelenlegi kormány ugyanakkor megválasztása után nemcsak a pénzügyi, hanem az energetikai függetlenség növelését is célul tűzte ki. Emiatt beiktatása után gyakorlatilag rögtön tárgyalásokba kezdett az orosz féllel többek között a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag megvásárlásáról. A hosszas egyeztetést csak e héten koronázta siker, amikor is a magyar kormány megállapodást kötött az orosz céggel. A magyar állam 1,88 milliárd eurót (körülbelül 500 milliárd forintot) fizet a papírokért a még meglévő, hárommilliárd eurós IMF-hitelkeretből. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter értékelése szerint a befektetés Magyarországnak jó üzlet, már középtávon biztosan megtérül. Hangsúlyozta, tekintettel arra, hogy a kormány korábban lehívott IMF-forrásból fedezi az ügyletet, az nem lesz hatással sem az államadósságra, sem az államháztartási hiányra.