Búcsúzik a „legkulturálisabb” elnökség

Az uniós elnökségek programjában általában a politikai jellegű célok megvalósításán van a hangsúly, a magyar elnökség azonban a kultúrát is felvette a prioritások közé: minden más tagországnál figyelemfelkeltőbb kulturális programsorozattal készültünk, és három fontos, közösségi szintű dokumentum is született ebben a témában. Jóllehet ezek – mint a legtöbb kultúrával kapcsolatos uniós joganyag – nem kötelező jellegűek, mégis hivatkozási alapot jelenthetnek. A féléves időszak eredményeiről Pálóczi-Horváth Viktóriát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium EU kulturális ügyek osztályának vezetőjét kérdeztük.

Úgy érzem, valóban szép eredményeket tudunk felmutatni kulturális téren. Ahhoz képest, hogy a soros elnökségek egy vagy két dossziét szoktak végigvinni, mi első elnökségünket töltve, kis országként három nehéz, bonyolult dossziét zártunk le. Ezzel a tagállamok elismerését is kivívtuk. Ezenkívül az a kulturális megjelenés, amit a fél év során megvalósítottunk, valóban kivételes volt – összegez Pálóczi-Horváth Viktória, akitől azt is megtudtuk, az elnökség átvétele előtt tanulmányozták a hozzánk hasonló méretű, viszonylag fiatal tagállamként elnökséget ellátó országok gyakorlatát is. – Mindanynyian szerveztek – főleg Brüsszelre koncentrálva – kulturális programokat, de ilyen nagyszabású sorozatra, mint Magyarországé, még nem volt példa – véli a főosztályvezető-helyettes.
A fél év alatt kultúrát érintő uniós dokumentumok is születtek. A kultúra azon kevés területek egyike, amelyeknek a szabályozása teljesen a tagállamok hatáskörében marad, viszont a nem kötelező erejű uniós jogszabályoknak is lehet hatása a kulturális területre. Ilyen például az Európai Örökség cím, amelyben hazánk elnöklése alatt sikerült megállapodást elérni. – Szerencsés véletlen, hogy az érdemi döntéshozatal lezárása az elnökség idejére esett, ugyanakkor komoly diplomáciai lépésekre volt szükség ahhoz, hogy a belga elnökség alatt megrekedt egyeztetést a megegyezésig eljuttassuk. Az Európai Örökség cím létrehozása egy francia– magyar–spanyol kezdeményezés volt, eddig kormányközi szinten működött. Ennek az önkéntes szerveződésnek rangot ad majd, hogy uniós fellépéssé válik. A cím célja, hogy a polgárokhoz, főleg a fiatalokhoz közelebb hozza az európai történelmet, a közös örökséget. Ezek a szimbolikus örökségi helyszínek, szemben az UNESCO világörökségi listájával, nem feltétlenül műemléki, hanem szellemi értéket fejeznek ki – magyarázza Pálóczi-Horváth Viktória, aki sajnos nem tartja valószínűnek, hogy belátható időn belül anyagi támogatással is járjon az új örökségi cím.
Ellentétben az Európai Örökség címről szóló határozati javaslattal, amelyet az előző ciklusból örököltünk meg, saját kezdeményezések is célba értek. A kultúra területén két tanácsi következtetést fogadtak el. Az egyik azt vizsgálja, hogyan járulhat hozzá a kultúra az Európa 2020 stratégiához, amely a fenntartható, befogadó, intelligens fejlődés lehetőségeit járja körül. – Kulturális téren ennek a tanácsi következtetésnek a tartalmára építettük az elnökségi fél év ívét. Nagy eredménynek tartom, a kultúra területén először sikerült ilyen dokumentumot létrehozni. A tanácsi következtetés felkéréseket tartalmaz, tehát szintén nem kötelező érvényű szabályozás, de hivatkozási alap lehet – értékeli az eredményt Pálóczi-Horváth Viktória, és egy másik, kultúrát érintő tanácsi következtetésről is beszámol. A kulturális szakemberek mobilitását elősegítő információs szolgálatok témája is először a magyar elnökség kezdeményezésére jelent meg tanácsi szintű dokumentumban: olyan információs szolgálatok létrehozását szorgalmazza, amelyek ösztönzik a mobilitást, és segítenek az adminisztratív akadályok elhárításában.