Vajon ki ütött előbb? – taglalta napokig az orosz sajtó. A Zenitet Dagesztánba elkísérő mintegy 300 drukker szerint a helyiek már a meccs előtt megtámadták kisebb csoportjaikat, míg az Anzsi fanatikusai azt állítják, a vendégtribünön kifeszített fekete-sárga-fehér orosz birodalmi zászló okolható mindenért. Mint ahogy idén ugyancsak nem nézték jó szemmel, amikor a mahacskalai szurkolók Himkiben és Moszkvában magasra emelték a csecsen szakadárok jelképét, Icskéria zászlaját. Az ilyen önmeghatározást erősítő szimbólumok különösen az orosz és az észak-kaukázusi csapatok mérkőzésein provokálják a szemközti tábort.
Általában különösebb rendbontás nélkül zajlanak ezek az összecsapások, ám a mostani eset kavarta hullámok is jelzik, hogy az orosz és a kaukázusi társadalmak között tapintható a feszültség. A szembenállást egyrészről erősíti a közelmúltbeli háborúk emléke, de orosz részről táplálja az az adatsor is, miszerint csupán az év első felében a Kaukázusban 99 kommandós és rendőr vesztette életét, 253-an pedig megsebesültek az iszlamisták elleni harcban. A másik részről ugyanakkor éppen a rajtaütések sokszor a civil lakosságot sem kímélő durvasága éleszti, illetve erősíti a nemzeti helyett egyre inkább iszlamista és szociális alapú szembenállást.
Az orosz nacionalistáknak a „Kaukázus etetéséből” is elegük van, így nem támogatják a kormánynak a régió fejlesztésére irányuló törekvéseit sem. Moszkva egyrészt így igyekszik megvásárolni a helyi elit lojalitását, a fejlesztés azonban enélkül is elkerülhetetlen. Az 50 százalékot meghaladó munkanélküliség már most is egyre nagyobb szociális feszültséget generál, s az elkeseredettek nagyon könnyen és egyre nagyobb számban kötnek ki a szélsőségesek táborában. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy e térségben lesz 2014-ben a téli olimpia is, amely szintén komoly fejlesztéseket igényel. Ennek megfelelően a frissen kiszivárgott értesülések szerint a kormány harmadrészben magánbefektetők révén 2025-ig a jelenlegi összeg tízszeresét, évente mintegy 10 milliárd dollárt költ az észak-kaukázusi régió felzárkóztatására.
Kiderült, hogy miért fontos az árvíz utáni fertőtlenítés