Keresés
Magyar Nemzet
2021. február 28., vasárnap, Elemér napja
HÍR TV – CIVIL KÖRCzeglédynek van Gyurcsánya, vagy fordítva?
Archívum, Archívum - Magyarnemzet
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/archivum-magyarnemzet/klosz-gyorgy-a-szuleto-fovaros-fotosa-4738931/

Klösz György, a születő főváros fotósa

Klösz György azon szerencsés fotósok egyike volt, akinek a szeme láttára született meg az új főváros, Budapest. Az izgalmas időszak lenyomatait elsőként jelentette meg fotóalbumban, amit a nagy sikerre való tekintettel később minden világnyelven kiadtak. Klösz életművének összegzése jelentős munkássága ellenére csak napjainkra készült el. Most viszont két könyvet is üdvözölhetünk a piacon, a Monográfia az életrajzát, a Fényképek a legjelentősebb munkáit mutatja be.

Georg Kloess – a későbbi Klösz György – a németországi Darmstadtban született 1844-ben. A korszak fotográfusaihoz hasonlóan ő is gyógyszerészként kezdte pályafutását. Gyógyszerészeti tanulmányai befejeztével a fényképészet iránt egyre jobban érdeklődő ifjú Bécsben töltött néhány éves fotós gyakorlat után két társával, Heiddel és Ronningerrel Pestre jött, hogy fényirdai műtermet nyissanak. Így alapította meg első üzletét 1866–67 körül, az akkoriban még különálló Pesten, a Korona és Úri utca sarkán. Ekkoriban még csupán portrékészítéssel foglalkozott, amit később társai hazatérése után egyedül folytatott. Az általa készített portréfotók száma néhány év múlva már meghaladta a tízezret. A kor fényképészeihez hasonlóan ekkoriban, az 1870-es évek elején kezdett el kísérletezni a műtermekből kilépve, a szabadban történő fotózással. Ekkor kezdte el híres városképsorozatát, amelynek első darabjai még az egyesülés előtti állapotokat rögzítették. Kétszázhatvan, ekkor készült fotográfián keresztül követhetjük nyomon a három város egyesülése után megindult óriási változásokat, az épülő Budapest kialakulást. Az 1873-as év másfelől is nagy fordulatot vitt Klösz György életébe. Meghívták ugyanis Bécsbe, az ottani világkiállítás megörökítésére.

A hatalmas munkát – hat hónap alatt mintegy háromezer felvételt, másfél millió példányban sokszorosítva – egy, Klösszel együtt hat fényképészből álló szövetkezet végezte. Vélhetően innen kapta az ötletet, hogy a portréfényképezés mellett külső helyszíneken készült fővárosi városképeit nagy példányban sokszorosítsa. A főváros mellett annak környékét is feldolgozta, de több hazai várost is megörökített, így járt Hévízen, Zólyomban, Selmecbányán, Sümegen, Salgótarjánban. Visegrádról és környékéről pedig külön sorozatot készített. Az 1876-ban – a mai Kossuth Lajos utcába – áttelepített Klösz-műhely már a város legnagyobb és legjobb műtermének számított. A fővárosban elsőként ide szereltek be liftet, ami a klienseket szállította a negyedik emeleti fogadószintre.

Számtalan újítást is alkalmazott, 1879-ben például bevezette a fotolitográfia műfaját, amely tulajdonképpen térképek sokszorosítását jelentette. A fényképészetében a nedveslemezes eljárásról áttért a szárazlemezzel folyó munkára, sőt a szárazlemezek első hazai forgalmazója is ő volt. Az új technikával új sorozatot is készített, amelynek a Régi Budapest képei címet adta. Ezt egy újabb követte a nyolcvanas-kilencvenes években, Új Budapest képei címmel. A nyocvanas évektől Klösz már igen jelentős fényképészeti, nyomdászati feladatokat kapott, amelyek között számtalan érdekes műszaki fényképet is találunk. Egy nagyszabású portrésorozat elkészítésébe is beszállt, amely a készülő Országos Általános Kiállításon kompletten mutatta volna be a kor neves személyiségeit, politikusait, művészeit és íróit. A terv végül csak részben valósult meg, ám elkészült képeit a többi fényképészeti és nyomdászati munkájával együtt külön pavilonban láthatta az országos kiállítás közönsége. Ekkoriban indította útjára a Budapesti Látogatók Lapját, egy idegenforgalmi újságot, amely változatos képanyaggal mutatta be a fővárost és környékét, de képeit számtalan más, korabeli lapban is publikálta. Két érdekes sorozatot is elkészített a kilencvenes években. A két új átkelő, a Szabadság és az Erzsébet híd megépítése hatalmas változást eredményezett a XIX. század végi budapesti városképben, hiszen a pesti oldalon a Belváros, míg a budai oldalon a Tabán jelentős részét le kellett bontani. Klösz több társával együtt kapott megbízást, hogy utoljára megörökíthesse a lebontásra ítélt tereket, utcákat, épületeket. A bontásoknak többek között Klösz régi műterme is áldozatul esett, az új műhely és a hozzátartozó – mintegy nyolcszáz négyzetméteres – nyomda a Városligetben kapott helyet.

A millenniumi kiállítás méltó megörökítésére szövetkezetet alapított, amelynek tagja a kor nyolc legjobb budapesti fényképésze lehetett. Maga Klösz mintegy hétszáz fotót készített, amelyből mára csak ötszáz maradt fent, a látvány azonban így is lenyűgöző. A képek mind a pavilonok külső-belső látványát, mind a kiállító vállalkozókat bemutatták, amelyért jelentős díjakat is kapott. Az 1906-ban visszavonuló Klösz Györgytől fia, Pál vette át a cégvezetést, akinek keze alatt a vállalkozás a legjelentősebb budapesti nyomdává fejlődött, amit 1948-ban Offset Nyomda néven államosított az új rendszer. A mester, Klösz György 1913-ban hunyt el.

Klösz György fényképész, nyomdász és lapkiadó címmel május végéig látható kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában annak apropóján, hogy a hiányt pótolandó, most két könyv is megjelent a mesterről Lugossi Lugo László gondozásában. A Monográfia az életét, míg a Fényképek a szakmai portréját mutatja be a könyvtár Budapest Gyűjteményében őrzött 28 műtermi kép, a kiállításokat idéző felvételek, valamint a nagyközönség által kevésbé ismert nyomda- és sajtótermékek segítségével.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

A németek elégedetlenek

„Az EU a vakcinabeszerzésével maga ássa alá az intézményeibe vetett bizalmat”
A németek többsége szerint az EU rosszul teljesít az új típusú koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Már Görögország is

Bevándorlás és tüntetések – nemzetközi össztűz zúdult Athénra
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Kiriákosz Micotákisz csak a választási ígéreteit teljesíti.

Kiemelt

Rebrov elmélete: A nagy előny is nyomással jár
Boris Michael hálás a Ferencvárosnak, hogy az első félidő után nem vezetett hat-hét góllal.

Poszt-trauma

Dobrev, Gyurcsány és a kommunizmus emléknapja
Összemosni Orbán Viktort – aki valóban harcolt a kommunisták ellen – a kommunistákkal: a pofám leszakad!

Poszt-trauma

Alföldi Róbert kimutatta a foga fehérjét
Bevetették a titkos fegyvert.

Poszt-trauma

Puzsér a mocskos magyar hősökről
A magyargyűlölő fröcsögés méltatlan egy magyar tollforgatóhoz.

Aktuális

Pajzsmirigydiéta: így egyen, hogy jobban legyen!
A szakemberek úgy vélik, hogy a megváltozott étkezési szokások állnak annak hátterében, hogy egyre több a pajzsmirigybeteg.

Fricz Tamás blogja

Kocsis Máté Gyurcsányt lealázó mondatai példaértékűek – mert ez már politikai háború
A Fidesz frakcióvezetője úgy bánt el Gyurcsány Ferenccel, ahogyan utóbbi már sokszorosan kiérdemelte volna.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!