Hat nevezetes fővárosi munkán dolgozott Lotz Károly nagyjából egy időben az ezernyolcszázhetvenes évek derekán. Ekkor festette meg a Lipthay-palota (1874), az Egyetemi Könyvtár (1876), a Markó utcai gimnázium (1876) és a régi Műcsarnok falképeit (1877), valamint gróf Erdődy István budapesti palotája termeinek és lodzsáinak festett olaj- és falképei (1879) is ez idő tájt születtek. Ebben az időszakban készültek el a Bródy Sándor utca 4. szám alatti Ádám-ház freskói is.
Mit is kell tudni erről az épületről, amelyről műemléki minősége ellenére roppant kevés adat maradt fenn? Az biztos, hogy a palota az utca egyik legszembetűnőbb emléke. A kétemeletes, öttengelyes ház megtervezésére Wéber Antal építész kapott megbízást 1875-ben a tulajdonos Ádám Károlytól. A palota visszaugró középrészében kétoszlopos kapu, az első emeleten pedig kétoszlopos nyitott terasz ékesíti az épületet.
Lotz csodás freskói az első emeleti lodzsára kerültek. Galathea diadala és a mennyezetképet alkotó Ámor diadalszekere a művész temperamentumát dicséri. Alakjait igen szabadon, tágan, levegősen csoportosítja. A munkák színhasználata és a képek mozgalmassága hasonló például az Erdődy-palota lunettáihoz. A Bródy Sándor utcai ház ürügyén meg kell jegyezni, hogy Lotz más helyütt is együttműködött a tervező Weber Antallal. A hatvanas évek végén Weber zugligeti villájába, a veranda falára szembekötősdit játszó gyermekeket festett. 1908-ban gróf Dessewffy Miklós lakott az épületben, amelyet részben kibővített. A második világháború idején sajnos több helyen is megrongálódott palota. 1958-ban helyreállították a homlokzatot, felújították a belső teret is. A falképeket 1988-ban restaurálták utoljára.

Kibékült a Pride miatt összevesző Karácsony Baranyival, de nem tudta helyesen írni a nevét