Az új Trump-kormányzat első hónapjai feltárták a kormányzati technokraták és az NGO-aktivisták hálóját, valamint a közpénzből való finanszírozásuk módjait. Így tehát még soha nem volt könnyebb figyelmen kívül hagyni az ezen szereplők által kreált narratívákat.
A magyarok alaposan meglepődhettek, amikor a Transparency International az év elején közzétette a 2024-es „korrupcióérzékelési indexet” (Corruption Perceptions Index), és a 82. helyen találták magukat Burkina Fasóval, Dél-Afrikával és a kommunista Kubával holtversenyben. A dél-afrikai korrupciót az országos áramkimaradásokban lehetett leginkább tetten érni, ezeket a közműszolgáltató cégnél történt lopások és a rossz gazdálkodás számlájára lehet írni. Burkina Fasóban az utolsó államcsínyt 2023-ban hajtották végre; 2022-ben két puccskísérlet is volt, 2014 és 2016 között pedig minden évben egy. Az országot jelenleg egy katonai rezsim vezeti, amely betiltotta a francia nyelvű sajtót, és dzsihadista erők felkelésével küzd.
Az a tény, hogy Magyarországot ilyen államokkal egy társaságban említik, azonnal aláássa ezeknek a méréseknek a hitelét. Ha a korrupció Burkina Faso, Kuba vagy Dél-Afrika szintjén lenne Magyarországon, akkor azt színt hozna a magyarok hétköznapjaiba – de ez nem így van.
Az Eurobarometer a tagállamok korrupciós megítélését vizsgáló 2024-es felmérése szerint Magyarország az EU-ban a hetedik helyen áll a korrupcióellenes intézkedésekbe vetett állampolgári bizalom szempontját tekintve, míg a Transparency listája szerint az utolsó helyen áll. Ez a rangsorolás persze nem bizonyít semmit, de a korrupció nem légüres térben létezik, és egy súlyosan korrupt társadalom óhatatlanul akadályozza a polgárait. Vegyünk egy középértéket, felezzük meg a két mérés közötti különbséget, ekként tegyük fel, hogy Magyarország a 17. helyen áll az EU-ban a korrupció terén. Ez azért közel sincs Burkina Faso szintjéhez.
Hasonlóképpen, Szlovákia – amely 2023 végén egy szuverenista kormányra szavazott egy nem választott, technokrata vezető helyett – öt ponttal rosszabb osztályzatot kapott, és ezzel 12 helyet esett vissza a 2024-es Transparency-rangsorban. Pozsony bűnei közé tartozott abban az évben, hogy az új kormány az ukrajnai konfliktus befejezésére szólított fel, valamint bírálta az EU migrációs és szociálpolitikáját.