A zöld politikusok biztonságpolitikai dokumentumot mutattak be, és egy „tízpontos tervben” a polgári védelem megerősítését, több megelőzést és erősebb „feminista belpolitikát” szorgalmaznak. Emellett a büntetéseket a jövőben jobban a bűnelkövetők anyagi helyzetéhez kellene igazítani, írja a Junge Freiheit.

A Biztonság populizmus helyett címet viselő tervben az is szerepel, hogy az országos polgári védelmi napon évente katasztrófagyakorlatokat tartanának a lakosság számára. Emellett bővíteni kell a Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatalt (BBK).
„A segítők és a civil lakosság képzését és továbbképzését, valamint a rendszeres gyakorlatokat jelentősen fokozni kell” – áll a dokumentumban. A Zöldek terve az EU háborús készülődésére rímel.
Lapunk is többször írt arról, hogy az Európai Unió új biztonsági kihívásokra és háborúra készül. Brüsszel arra kérte a háztartásokat, hogy halmozzanak fel legalább három napra elegendő vészhelyzeti készletet.
Az EU továbbra is folytatja a háborúpárti politikát, s a béke helyett, úgy tűnik, a háborúra rendezkedik be.
Amíg Magyarországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és Donald Trump a háború lezárása és a béke pártján áll, Brüsszel fegyverkezne és fokozza a háborús pszichózist Európában, ennek és Ukrajna támogatásának egyik élharcosa Manfred Weber.
A néppárti vezető szerint csak az lehet az EPP tagja, aki elkötelezett Ukrajna iránt.

A német Zöldek nem akarják a migrációt a bűnözéssel egyenlővé tenni
A dokumentumban az aláírók a biztonsági vita állítólagos beszűkülését kifogásolják: „A belbiztonsági vitákat túl sokáig az érzelmileg kiélezett éleslátás, a racionális téves következtetések és a társadalom egészét érintő kérdésekre adott túl gyakran rövidített válaszok vezérelték”.
Szerintük különösen problémás, hogy „a migrációt egyenlővé teszik a bűnözéssel”.
A dokumentum emellett „feminista belpolitikát” is szorgalmaz. A nőkkel szembeni erőszak elleni védelmet ugyanakkor kiterjesztenék a „transz- és nem bináris személyekre” is.
A Zöldek szerint a büntetőjogot is felül kell vizsgálni. Az aláírók például azt követelik, hogy „a büntetett személyek anyagi helyzetét” jobban vegyék figyelembe a közigazgatási szabálysértések esetében.