Az elektromos repülés királya és a hidroplán

Ivo Boscarol elektromos hajtású repülőgépe nyerte el pár éve a Google és a NASA repülőversenyének fődíját.

A Pipistrel szlovén repülőgépgyár vezetője a múlt héten Magyarországon járt és interjút adott a Hidroplánok blognak. Ivo Boscarol pár éve lett világhírű, amikor a Google és a NASA által felkarolt Green Flight Challenge repülőversenyen Pipistrel Taurus G4 nevű elektromos hajtású repülőgépe világhírű gyárak modelljeit verte meg alaposan. Azóta újabb nagyobb lépéseket tett meg a halk és szén-monoxid-kibocsátás-mentes zöldenergia kisgépes repülésben való elterjesztéséért.

A hidroplános kérdések előtt az elektromos hajtással kapcsolatos fejlesztéseikről beszéltünk általában.

Hét éve ők dobtak a világon először piacra egy kétüléses elektromos hajtású repülőgépet, majd ezt négyszemélyesre duplázva megnyerték a világ legrangosabb versenyét. Felfigyeltek rájuk az igazi nagyhalak, ezért ősszel mutatják be a már a Siemens céggel közösen kifejlesztett kétüléses, tisztán elektromos hajtású kiképzőgépet, az Alfa Trénert.

Egy töltéssel másfél órát repülhet, percen belül cserélhető az akkumulátora, a levegőben süllyedés közben visszatölt stb. Nagyságrendekkel olcsóbbá válik a pilóták kiképzése, tömeges lehetőséget szeretnének kínálni a fiatalok számára.

A 2011-ben rendezett elektromos és hibrid meghajtású repülőgépek versenykövetelményei a következők voltak: a táv kétszáz mérföld (közel négyszáz kilométer), amit két órán belül kell úgy teljesíteni, hogy egy utasra vetítve nem fogyhat több üzemanyag-egyenérték, mint egy amerikai gallon, ami 3,6 liter. Az győz és viheti el a fődíjat, aki a legnagyobb sebességet és a legkisebb fogyasztást éri el.

Egyedül a Pipistrel Taurus G4 volt négyszemélyes repülőgép a kétszemélyesekkel szemben, imponáló eredményekkel. A közel kétszáz kilométeres óránkénti sebesség és a hétdolláros teljes üzemanyagköltség az elektromos repülés új távlatait nyitotta meg. Ivo Boscarol a díjból százezer dollárt felajánlott egy olyan versenyre, amelynek célja az első elektromos hajtású szuperszonikus repülőgép megalkotása.

Jövőre a repülő luxusautó, a Pipistrel Phantera hibrid hajtású motoros változatát fogják bemutatni szintén a Siemens együttműködésében. Sőt nagyobb léptékben az új koncepciójú hibrid motort más négyüléses gépekbe is betehetőre tervezik, a generátor bármilyen vegyes – benzin, gáz, dízel – meghajtásával.

A hibrid motorban új szereposztás lesz, mondta Ivo Boscarol. A nagyon energiaigényes felszállást végzi majd az elektromotor, ami erre a hét-nyolc percre bírja majd az akkuval. A repülési magasságon meg bekapcsol a hagyományos motor, ami a generátort hajtja, feleakkora teljesítmény elég lesz a levegőben utazáshoz. Leszálláskor újra a villanyrepcsi-üzemmód adja a hajtást, ha szükséges.

A hibrid motor földközelben csendes és károsanyag-mentes, nem kell kétezer óránként nagyjavítani, az üzemben tartás nagyságrendekkel olcsóbb lesz, így minél több ember hozzáférhet a kisgépes repüléshez.

Az úttörő szerep bemutatása után jöttek a hidroplánnal kapcsolatos kérdések hagyományos interjú formájában.

– Tervezik-e az eddig gyártott Pipistrel gépek úszótalpas változatát?
– Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de nem gondolkodunk ebben az irányban. Több okból. Egyrészt a világ sok országában még nem eldöntött kérdés, hogy a vízügyi vagy a légügyi hatóság felügyelje a hidroplánforgalmat. Másrészt a mi repülőgépeink könnyű gépként fél méternél nagyobb hullámokat nem bírnának ki.

A következő probléma a klímaváltozás miatt a gyakori és változó szél, ami a vízen parkoló könnyű hidroplánt felkaphatja vagy felboríthatja. Ráadásul a két úszótalp a mi gépeinken hatalmas pluszenergiát igényelne, amit nem tudunk jelenleg szolgáltatni. Egyébként az úszótalpak feleslegesen nehezítik a repülést, helyettük a csónaktest optimálisabb, de ez az irány meg nagy fejlesztést igényelne az egyelőre kicsi piacon.

(Zárójelben teszem hozzá, hogy a világon jelenleg futó négy legígéretesebb hidroplánfejlesztés mind csónaktestű. A francia Akoya, az amerikai Icon A5, az olasz IDINTOS és a magyar Szitakötő a blogomban részletesen bemutatásra került.)

– Mi a véleménye a hidroplánrepülésről általában?
– Népszerűvé, de egyre bonyolultabbá válik a helyzet. A horvát és francia tapasztalataim alapján nem megoldott a vízi és légi közlekedés együttélése, nincsenek meg hozzá a jogszabályok, sokan szerintem ilyen helyeken illegálisan repülnek a vízről, ami nem az én ízlésem szerint való. Nem vagyok ellene a hidroplánrepülésnek, várom ezekről a területekről az új gépeket.

– Hogy látja az elektromos hajtás szerepét a jövő hidroplánrepülésében?
– Én bízom benne, hogy a jövőben főleg a kisgépes repülés teljesen elektromos hajtású lesz. Nem látom akadályát annak, hogy a hidroplánok ehhez csatlakozzanak. Sőt addig is környezetbarátabb és olcsóbb hajtást ad a vízről repülés területén a hibrid motor, akár a miénk is beépíthető pár év múlva más cégek által gyártott hidroplánokba.

Ha tetszett a cikk, ajánljuk az elektromos hajtással kapcsolatos írásainkat a Repülni jó! portálunkon.