A kiállitáson a magyar standon az Avana gyár egymás mellett kettő darab kétéltű repülőgépet állított ki. Az egyik az Avana Larus (Sirály), a másik pedig az Avana Odonata (Szitakötő). Érthető, hogy a kiállításon nemzetközileg jól érthető nevekkel jelentek meg a piacon. A nemzeti büszkeség okán, a világhírű magyar hidroplán repülőgépgyártásban bízva használom a típusok magyar fordítását is. Másrészt közérthetően próbálom majd bemutatni a hidroplánok főbb jellemzőit, mert ez a blog nem egy repülési szakportál.
Avana Larus (Sirály)
A 14 méter szárnyfesztávú és 10 méter hosszú repülőgép különlegessége a függőleges vezérsíkból, népnyelven a repülőgép farkából előrenyúló turbófeltöltésű hajtómű. Ismereteim szerint ilyen relatíve kicsi – maximum négy- és hétszemélyes – hidroplánban még sehol nem használtak ennyire erős hajtóművet.
A hajtóműben több mint hatszáz lóerő szunnyad, háromszor akkora, mint egy hasonló nagyságú Cessna hidroplán erőművének teljesítménye. Ezért kicsivel több mint négyszáz kilométert teljesít óránként a levegőben, az üzemanyagtanktól függően képes lesz négy-öt órát a levegőben tartózkodni. A hatótávolsága akkora, mintha például egy felszállással a Balatonról elrepülne Marseille-be.
Másik különlegessége a túlnyomásos kabinja, emiatt majd 6-7000 méter magasan is tud repülni. A nagyon erős hajtómű lehetővé teszi a rövid felszállóutat, szárazföldön háromszáz méter, a vizen valószínűleg a duplája lesz szükséges az elemelkedéshez.
Kiváló tulajdonságai miatt az Avana Larus egy luxusrepülőgép, ezt az elegáns belső berendezés is kiemeli. Négyszemélyes változatban bőrfotelekben ülnek majd a szerencsés utasok, de a maximum hétszemélyes változat sem lesz híján a kényelemnek. Mindkét gépet egy pilóta vezetheti. Két hete irtunk Burt Rutan SkiGull-járól, amely a hírek szerint hasonló paraméterekkel érkezik a piacra.
A Szitakötő kétszemélyes kétéltű, többek között az Akoyával versenyez majd az európai piacon.
75 literes tankjába autóbenzint töltenek, 180 kilométer per órás utazósebességgel egy felszállással hétszáz kilométerre lesz majd képes elrepülni. Akadálymentes tavon vagy más vízen 200-300 méter is elég lesz neki a felszálláshoz, szárazföldön pedig nem kell neki 200 méter sem.
A tágas buborék jellegű fülke jó kilátást biztosít, a kitalálója szerint, ha az egyik ülést kiveszik, akkor még aludni is lehet benne, vagy jól megvédi a hidroplánnal érkező horgászt a szakadó esőtől.
A hidroplánokat régóta fejlesztik, készítettem róluk videót egy korábbi friedrichshafeni kiállításon, a kisebb gép már repült is. Reméljük, hogy magyar repülőgépként sikerrel járnak az egyre élénkülő nemzetközi hidroplánpiacon.
Ha tetszett a cikk, keressék a blogot új Facebook-oldalunkon, ahol naponta frissülnek a hidroplános hírek, de bázisunk továbbra is a Vízirepülés.hu oldal marad. Nemrég jelent meg egy hosszabb írásom Hidroplánok a Dunán és a Balatonon címen, olvassanak bele abba is!
