Megszavazták a tranzakciós illetéket

Megszavazta hétfőn az Országgyűlés a tranzakciós illetéket. A javaslatot 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében fogadta el a Ház.

Fedezet a munkavédelmi akciótervhez

Orbán Viktor múlt hétfői parlamenti felszólalásában közölte, a pénzügyi tranzakciós illeték biztosít költségvetési forrásokat a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéhez. A kormányfő pénteki rádióinterjújában arra is kitért, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és ez alól az MNB sem lehet kivétel. A teher kiterjeszthetőségéről az MNB-re az Európai Központi Banktól (EKB) kért vizsgálatot a magyar kormány. A kabinet a 2013-as költségvetésben összesen 283 milliárd forintos bevételt remél a jövő évben bevezetni kívánt tranzakciós illetékből.

Széll Kálmán-terv 2.0 és a tranzakciós illeték
 

A kormány még április 23-án elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része volt a konvergenciaprogram és a Nemzeti reform program. Az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül 2013-ban a legnagyobb tétel a 0,01 százalékos maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése – állt a konvergenciaprogramban.
A bankok fizethetnek döntően

Ezt követően Balog Ádám, az adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Hír TV Rájátszás című műsorában elmondta, a tranzakciós adó döntően a vállalati szférát terheli majd. Giró-Szász András kormányszóvivő is hangsúlyozta: a tranzakciós adó jelentős részét nem a lakosság fogja megfizetni, hanem a bankok.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága május 21-én általános vitára alkalmasnak találta a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium május 11-én nyújtott be az Országgyűlésnek.

280 milliárd

Május végén Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a Hír TV Kontraszt című műsorában már arról beszélt, hogy az előzetes elképzelésekhez képest módosulhat a tranzakciós illetékről szóló törvény. A kormány 280 milliárd forint bevétellel mindenképpen számol jövőre a tranzakciós illetékből – mondta el június közepén Matolcsy György. A miniszter jelezte, hogy az illeték korábban bejelentett mértéke (1 ezrelék) nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja.

Június 21-én Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek megerősítette: a teher mértéke egy ezrelék lesz. A Magyar Nemzet értesülései szerint a tárca és a Magyar Bankszövetség több egyeztetést tartott az új közteher részleteiről. A szaktárca szerint a tranzakciós illeték nem kerülhető el a pénzmozgások külföldre menekítésével.

Bevonni a jegybankot

Június végén kiderült: fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslata, amely az illeték személyi hatályát – meghatározott kivételektől eltekintve – kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanezen a napon bejelentette: a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ezzel 100 milliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett egyezrelékes pénzügyi tranzakciósilleték-bevételből. A Fidesz–KDNP közben azt javasolta: a nyugdíjak és a családtámogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték.

Ezt követően Simor András jegybankelnök levelet küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a tranzakciós illeték módosító javaslatáról egyeztetni kellene az MNB-vel és az EKB-val. A kormány elküldte a tranzakciós illetékről szóló törvény tervezetét az Európai Központi Banknak is, mert az új közterhet a Magyar Nemzeti Bank ügyleteire is kiterjesztené.

Nem sérti a függetlenséget

Nem sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, hogy a kereskedelmi bankok mellett a jegybanknak is fizetnie kell a tranzakciós illetéket – jelentette ki Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában július 5-én, ahol jogilag megtámadhatatlannak nevezte a tranzakciós adót.

Ugyanakkor Varga Mihály szerint befolyásolhatja a július 17-én kezdődő hiteltárgyalásokat a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése a nemzeti bankra – nyilatkozta a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter július 9-én az MTV reggeli műsorában.