6000 forintban maximálnák a tranzakciós illetéket

Fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslata.

Az Országgyűlés honlapján olvasható módosító javaslat kiemeli az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést, ugyanakkor kiterjeszteni javasolja a törvény tárgyi hatályát a jegybanki – legalább egynapos, legfeljebb kéthetes – betételhelyezésekre. A bankközi műveleteket teljes körűen mentesítené a javaslat az illetékfizetési kötelezettség alól, ahogy az értékpapír-piaci műveleteket is.

A bankközi műveleteknél a javaslat kiemeli a törvény hatálya alól a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő, befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveleteket.

Pontosítások

Az értékpapír-piaci műveletek mentesítése érdekében a módosító indítvány pontosítja, hogy az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet nem keletkeztet tranzakciósilleték-fizetési kötelezettséget. Biztosítja továbbá, hogy abban az esetben se keletkezzen illetékfizetési kötelezettség, ha a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem kapcsolt vállalkozása útján végzi. Kiemeli a javaslat az illetékfizetési körből a csoportfinanszírozás keretében megvalósuló fizetési műveleteket, ha ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató bonyolítja le, továbbá a rontott, hibás és egyéb technikai jellegű fizetési műveleteket.

A javaslat szerint amennyiben az illeték alanya a Magyar Nemzeti Bank vagy a kincstár, az illeték mértéke – illetékfizetési korlát nélkül – az illetékalap egy ezreléke. Speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék, áll a javaslat indoklásában.

A módosító javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározza a befektetési vállalkozás, a befektetési szolgáltatás és az ügyfélszámla fogalmát.

A 2013-as költségvetési javaslat jövőre 283 milliárd forintos bevétellel számol a tranzakciós illetékből, amely 2014-től 322 milliárdra nő. A különbség abból adódik, hogy a közteher 2013. január elsején lép életbe, így a januári tétel februárban érkezik meg az államkincstárba.

Biztosítási adó

Kivetetné a tárgyalás alatt lévő biztosításiadó-törvényből a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevételre kivetni tervezett 30 százalékos biztosítási adót a parlament költségvetési bizottsága, viszont helyette megmaradna az ugyancsak 30 százalékos baleseti adó – a módosító javaslat a parlament honlapján jelent meg.

A bizottság azzal indokolja a módosítást, hogy a biztosítók kiépítették a baleseti adó informatikai rendszerét, amely jól funkcionál, és a változás több hátránnyal járna, mint amennyi előny a baleseti adó megszüntetése miatt várható. Probléma lenne például a már beszedett, de visszajáró baleseti adóból, amelynek kapcsán jogviták keletkeznének.

A módosító javaslat kiveszi a biztosításiadó-fizetési kötelezettség alól a viszontbiztosításokat, illetve a mezőgazdasági biztosításokat. Utóbbihoz az állam támogatást nyújt, és alapvető cél a mezőgazdasági biztosítások – az öngondoskodás – növelése. A viszontbiztosítás pedig azért kerülne ki a biztosítási adó alól, mivel a viszontbiztosításba adott állomány után az adót egyszer már megfizette az eredeti biztosító.