Rogán Antal a 2013-as költségvetést érintő lépéseket részletezve kifejtette: a megállapodás alapján csökkennek a terheik a 25 év alatti, az 55 év feletti és a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörben fizikai munkát végzőknek is, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb kedvezményt az alacsony bérűek kapják majd a munkáltatóikat terhelő közterhek csökkentésén keresztül. A kormánypártok számításai szerint csaknem másfél millió ember munkahelyét érintő program egyébként három évre szól, a 300 milliárd forint pedig csak az első évre vonatkozik.
A kisadózók tételes – az egyszerűsített vállalkozói adóra, az evára hasonlító, de egymással „csak rokonságban” álló, mert szélesebb kört érintő – adója az összes eddig általuk fizetett teherformát felváltja majd 2013-ban – mondta, a kisadózókra pedig példaként említette a cipészeket, fodrászokat, újságírókat, akiknek így szerinte csökkennek az adózási terheik.
Egyszerűsödés a kisvállalatoknál
A 25 körüli vagy annál kevesebb embert foglalkoztató kisvállalatok adóterheiről a frakcióvezető kifejtette: esetükben a társasági adónál, a szakképzési hozzájárulásnál, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál és a szociális hozzájárulási adónál egy egyszerűsítést vezetnek be, így ezeket egy új, a jelenlegiekhez képest lényegesen kisebb terhet jelentő kisvállalati adó váltja ki. Ezt elsősorban azok a kisvállalatok fogják kedvezően értékelni, amelyeknél a költségek jelentős részét a munkaerő foglalkoztatása teszi ki – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy az eva és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) megszűnik-e, Rogán Antal azt válaszolta: „majd ki fog derülni”, miután egyeztetnek az érintett kisvállalkozói körrel a nyáron. Lehetőségként említette, hogy választani lehessen az adózási formák között, de a megszűnést is. A 300 milliárd forintos program a költségvetési hiányt nem érintheti – húzta alá a kormánypárti politikus.
Mentesülés a tranzakciós illeték alól
A tájékoztatón Harrach Péter KDNP-frakcióvezető hozzátette azt is, hogy a kereszténydemokraták kérése alapján a tartósan munkanélkülieknek és a kisgyermekes édesanyáknak, az ő elhelyezkedésüket segítő, nagy mértékű adócsökkentést és több évre szóló megoldást javasoltak az egyeztetésen.
A két politikus bejelentette továbbá, hogy a Fidesz-KDNP javasolja: a nyugdíjak és a családtámogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték. Rogán Antal hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jelentős exporttevékenységet kifejtő cégek esetében a vállalatközi pénzforgalmat nem érdemes a tranzakciós illeték hatálya alá vonni.
Közölte, a programmal kapcsolatban minden további részletet hétfőn ismertetnek, a kormánytól pedig azt kérték, hogy a szükséges jogszabályokat július 12-ig terjessze a Ház elé
---- Matolcsy 100 milliárdot venne kölcsön ----
Matolcsy 100 milliárdot venne kölcsön
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi műveleteire is kiterjeszthetik a pénzügyi tranzakciós illetéket – erről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz-KDNP- frakciószövetség állapodott meg egy 300 milliárd forintos foglalkoztatást segítő program részeként.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt azután jelentette be, hogy csütörtök délelőtt egyeztetett Rogán Antallal, a Fidesz és Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével a kormánypártok által megfogalmazott, a munka világát érintő, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványok konkrétumairól. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ezzel 100 milliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett egyezrelékes pénzügyi tranzakciósilleték-bevételből.
További 100 milliárd forintot úgy biztosítana a tárca, hogy a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból 100 milliárd forintot „venne kölcsön” – jelezte Matolcsy György. Ennek kapcsán kifejtette: az utolsó 100 milliárd forint azért kölcsön, mert – miután megkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Unióval – várhatóan már idén csökkennek a magyar állampapír-hozamok. Ennek köszönhetően Matolcsy György szavai szerint „reálisan” legalább 150 milliárd forintnyi hozamcsökkenésből adódó kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban. Hozzátette: ebből a 150 milliárdból 100 milliárdot tesznek a program mögé, a kamatkiadási megtakarítást pedig visszapótolják az év során, vagyis a költségvetési tartalék szintjét egész évben ez a módosítás nem érinti.
140 milliárdos bevétellel számolnak
Matolcsy György beszélt arról is, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeképpen az eredeti, 280 milliárd forintos tervekhez képest 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban. A csökkenés oka, hogy elfogadták a bankszövetség azon javaslatát, hogy a magyar pénzügyi tranzakciós illetéket – a bevezetés évében mindenképpen – a német és osztrák bankrendszerben alkalmazott, a pénzügyi tranzakciókat terhelő felső korláthoz igazítsák, ami átszámítva 6000 forint – fejtette ki Matolcsy György. Hozzáfűzte, hogy 2013-ban megmarad a bankadó fele, ami 60 milliárd forint bevételt biztosít.
A tervezettnél 140 milliárd forinttal kisebb illetékbevételt három forrásból pótolják ki: 50 milliárd forintot biztosítanak a kamatfizetési megtakarításból, emellett úgy gondolják, hogy mind az MNB-nél, mind az államkincstárnál 100-100 milliárd forintnál több bevételt hoz a tranzakciós illeték kiterjesztése. Ez a többlet Matolcsy György szerint 40 milliárd forinttal javítja a költségvetés pozícióját. További 50 milliárd forint bevételt hozhat, ha sokan választják az új program lehetőségeit, és a vállalkozók élnek az élőmunkateher csökkentésével, az kedvezően hat a magyar gazdaság növekedésére.
Akár 2 százalékos is lehet a növekedés
A miniszter szerint jövőre a bruttó hazai termék – a tervezett 1,6 százalék helyett – akár 2 százalékkal növekedhet a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagnak köszönhetően. Matolcsy György kiemelte: 1,5 millió magyar munkavállalót és vállalkozót érinthet kedvezően a csomag, ha az előterjesztett javaslatokat a kormány is elfogadja. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a 2013-as költségvetés alapszámait, alappilléreit nem érintheti a csomag, és az államháztartási hiányra vonatkozó 2,2 százalékos célértéket sem. Szólt arról is, hogy a tehercsökkentő programot három évre tervezik, most az első évi program tartalmáról és pénzügyi fedezetéről egyeztek meg.
Matolcsy György szerint a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos aggodalmak eloszlottak a Magyar Bankszövetséggel való tárgyalások végén, és a 6000 forintos felső korlát beépítésével pénzügyi tranzakció, pénzügyi művelet a bankszövetség vállalása szerint nem hagyja el Magyarországot. A miniszter kérdésre kifejtette: az MNB elnökével részletesen nem egyeztettek az illeték áthárításáról, de szakértői szintű jelzés történt, és az Ecofin tagjait és értesítették a tervezett lépésről.
Nincs szükség kiigazító lépésre
A pénzügyi tranzakciós illetékből befolyó bevételek kapcsán részletezte, hogy a bankrendszerből pénzforgalmi szemléletben 140 milliárd forinttal, az államkincstár és az MNB részéről pedig 240 milliárd forinttal számolnak, vagyis 380 milliárdos bevételt irányoznak elő. Egy másik kérdésre azt válaszolta: mivel a jegybank teljesen független a kormánytól, ezért még csak sejtéseik sincsenek arról, hogy az MNB áthárítja-e majd a tranzakciós illetéket a pénzintézeti körre.
A miniszter leszögezte azt is, hogy nincs semmilyen kiigazító lépésre szükség a költségvetés alapszámait illetően. „Nagy biztonsággal állítható”, hogy az illeték beszedhető – mondta. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a sajtótájékoztatón igazságos megoldásnak nevezte az MNB pénzügyi műveleteire kivetni a tranzakciós illetéket.
