Doubravszky György hétfőn az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága előtt beszélt erről. Kiemelte: az általa, egy külső szakértő bevonásával elkészített szakmai anyagban olyan megoldást javasol, amely nem igényelne állami forrást, és nem szűkítené le az abban részt vevők körét. Kifejtette: nem azt javasolja majd, hogy a jelenlegi árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket, mert „ez egy igazságtalan helyzet szentesítése lenne”. A pénzügyi jogok biztosa kiemelte: javaslatának az lesz a kiindulópontja, hogy a devizában nyilvántartott, de forintban felvett és abban is törlesztett hitelekre számos olyan költség – például árfolyamrés – rakódott, amelynek nem lett volna szabad.
Doubravszky György elmondta: senkinek nem érdeke, hogy a magyar bankrendszer bármilyen szempontból meginogjon, de mindenkinek érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely az államnak, a hiteleseknek és a bankszövetségnek is kedvező, még ha rövid távon úgy is tűnik, hogy veszteséget hoz a bankoknak. A magyar bankrendszer megújítását egy új, alternatív bankrendszer létrehozása segítheti – vélekedett a pénzügyi jogok biztosa.
A magyarországi háztartások devizakitettségéből, vagyis a devizahitelezésből adódó társadalmi feszültségek megoldására indított háromoldalú szakmai tárgyalásról a biztos kifejtette: bízik benne, hogy miután a Nemzetgazdasági Minisztériumban lezajlott az átadás-átvétel, folytatni tudják a tárgyalásokat, sőt fel is tudják azokat gyorsítani. Emlékeztetett arra, hogy az átmeneti időszakra, vagyis amíg nincs megállapodás, kezdeményezett egy 45 napos kilakoltatási moratóriumot. Ez nem a végleges megoldás, de fontos gesztus, amely azt biztosítja, hogy az érdemi tárgyalások alatt senki ne kerüljön az utcára – hangsúlyozta Doubravszky György.
Szólt arról is, hogy hivatala még nem tudta megkezdeni működését, aláírási joga is csak múlt péntek óta van.
Elképzeléseiről kifejtette: egy modern, 21. századi fogyasztóvédelemben gondolkozik, ahol a jogászoknak kell megtanulniuk „emberül fogalmazni”, és nem fordítva.
Simon Gábor (MSZP) kérdéseire válaszolva a pénzügyi jogok biztosa elmondta: a probléma megoldására irányuló kormányzati szándékot becsülni kell, és bízik abban, hogy javaslatát a devizahitelesek gondjainak megoldására a kabinet is támogatni fogja. Elmondta, hogy álláspontja szerint az árfolyamgátba azért léptek be a vártnál kevesebben, mert az emberek olyannyira bizalmatlanok, hogy még ha jó is lenne a javaslat, akkor is elutasítanák. Minden olyan megoldást támogatni kell, amely az embereken segíthet – fogalmazott Doubravszky György.
Volt-e egyáltalán deviza?
Szombati sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt szóvivője úgy fogalmazott: a Fidesz és országgyűlési frakciója továbbra is támogat minden olyan javaslatot, amely végleges és biztonságos megoldást nyújt a devizahitelesek problémájára, ennek érdekében az eddigi intézkedések mellett újabb segítséget kínál az érintett családoknak.
Szombati számában a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy újra felizzottak a viták a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott, forintban törlesztett kölcsönök körül. A kérdés már hosszú hónapok óta ugyanaz: van-e deviza e hitelek mögött, vagy csupán a tartozások könyvelése zajlik frankban, euróban és jenben? Nagy horderejű kérdésről van szó, mert ha bebizonyosodna, hogy valójában nincs deviza az úgynevezett devizahitelek mögött, az sokak szerint az évszázad átverésének számítana.
Február 27-én kezdődtek meg a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről, majd a háromoldalú szakmai tárgyalás március 5-ei fordulóját a Magyar Bankszövetség kérésére elhalasztották. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa korábban azt mondta, bízik abban, hogy őszre az egész eljárás lezajlik. A kormány számít az önkormányzatokra azoknak a devizahiteleseknek a megsegítésében, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget – mondta az Emmi szociális államtitkára. Soltész Miklós szerint megoldás lehet az érintettek számára az önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetősége. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár szerinte más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk.
