A pénzügyi jogok biztosa többoldalú tárgyalássorozatot kezdeményezett a devizahitelesek problémájának rendezéséről, ennek első fordulóját szerdán tartották meg a kormány, a Magyar Bankszövetség és a devizahiteleseket képviselő szakértők részvételével. A megbeszélések célja, hogy a felek közösen találjanak megoldást a több százezer magyar családot érintő devizahitelezés problémájára.
Doubravszky György kiemelte: az egyik alapvető kérdés annak eldöntése, hogy valóban volt-e a felvett hitelek mögött deviza, vagy azok forinthitelek voltak, amelyeket az adott deviza, így például az euró vagy a svájci frank árfolyammozgásához kötöttek.
A tárgyaláson részt vevő civil szervezetek célja, hogy a magyar háztartások devizakitettsége által keletkezett társadalmi feszültségek csökkenjenek. A cél az, hogy olyan megoldást találjanak a devizahitelesek problémájára, amely átfogóan rendezi a gondokat és minden érintett fél számára előnyös lesz – mondta.
A szerdai megbeszélésen a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az Állami Számvevőszék képviselői is részt vettek, a jövőben a tárgyalásokra várják a Magyar Nemzeti Bank szakértőit is.
Doubravszky György kitért arra, hogy a legfrissebb adatok szerint a idei első negyedévben 3500 lakás, illetve lakóingatlan elárverezésére kerül sor. „Egyetlen kilakoltatásnak sem szabadna megtörténnie” – hangoztatta a pénzügyi jogok biztosa. Kérdésre elmondta: olyan értelmű javaslat kerül majd a kormány, illetve a parlament elé, amely meghosszabbítaná a hamarosan lejáró kilakoltatási moratóriumot.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank leköszönő elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár szerinte más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk.
