Nem a problémák szőnyeg alá söprése a kilakoltatási moratórium negyvenöt napos meghoszszabbításának a célja, hanem az, hogy a civilek, a kormány és a bankok között folyó tárgyalás nyugodt mederben folyhasson – közölte a Magyar Nemzettel Doubravszky György. A pénzügyi jogok biztosa szerdán találkozik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, ekkor tesz ajánlatot arra, hogy a tilalom március elseje helyett április közepén érjen véget. A határidő kitolásához a parlament hozzájárulására van szükség, ám egyelőre nem tudni, hogy mikor dönt a ház a kérdésről.
Doubravszky György szerint a moratórium fenntartása csupán előfeltétele a devizahitellel összefüggő problémák kezelésének. A következő feladat az, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, hogy a devizahitelként forgalmazott kölcsönök mögött valóban külföldi fizetőeszközök állnak-e, vagy csupán devizában nyilvántartott forinthitelekről van szó. Amennyiben ez utóbbi állítás bizonyul igaznak, az azt jelenti, hogy a bankok indokolatlan nyereségre tettek szert. Ez esetben a biztos szerint a tőketartozások sem nőhettek volna az árfolyam-ingadozás hatására. A biztos az adósok problémájának kezelését egy háromtagú bizottság segítségével képzeli el. Doubravszkyn kívül ennek még két tagja lenne: egyiküket a Nemzetgazdasági Minisztérium, másikukat pedig a Magyar Bankszövetség delegálná.
Doubravszky György kedden, az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, bízik abban, hogy őszre „már az egész eljárás lezajlik”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek előfeltétele a kilakoltatási, árverezési moratórium meghosszabbítása, amit a parlamentnek kell megszavaznia.
A Parlament előtt tüntettek szombaton a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáért. A Fidesz „megérti és osztja mindazok haragját”, akik a Kossuth térre vonultak, hogy elmondják, a devizahitel tönkretette az életüket – reagált Kocsis Máté.
Doubravszky György egyébként úgy véli, hogy a problémák gyors rendezésének egyetlen akadálya az lehet, ha a Magyar Bankszövetség olyan szakemberekkel képviselteti magát a tárgyalásokon, akiknek nincsen döntéshozatali jogkörük. A biztos felhívta a figyelmet arra: a nem megfelelő jogosultságokkal rendelkező tárgyalók asztalhoz ültetése közismert módszere az időhúzásnak. A bankszövetség munkatársai egyébként a lap kérdésére reagálva közölték: a sajtóból értesültek a kezdeményezésről, azonban meghívást mindeddig nem kaptak. Szerintük a résztvevő intézmények köre is tisztázásra szorul.
További részletek a szerdai Magyar Nemzetben
