Október elején a nemzetközi hírek arról szóltak, hogy az orosz olajjal kereskedő cégek kínai jüanban kérik a fizetést az indiai állami finomítóktól, miután a kapcsolatok Újdelhi és Peking között javulni látszanak. India legnagyobb finomítója, az állami tulajdonú Indian Oil Corporation (IOC.NS) a közelmúltban több orosz olajszállítmányért is kínai valutában fizetett. A Reuters forrásai ugyanakkor hozzátették, hogy a kereskedők az orosz olajat továbbra is dollárban árazzák, hogy megfeleljenek az Európai Unió által bevezetett árplafonnak, de ennek alapján már jüanban történő kifizetést kérnek – írta a Reuters.
A jüan nemzetközi szerepének erősödése és az Egyesült Államokkal való gazdasági feszültségek egyre inkább átrendezik a globális pénzügyi viszonyokat. A BRICS-hez kapcsolódó határokon átnyúló bankközi fizetési rendszer (CIPS) mára 185 országot fog össze, és lehetővé teszi a nemzetközi fizetéseket kínai jüanban, az amerikai dollár használata nélkül – derül ki az Új Fejlesztési Bank (New Development Bank) adataiból. A rendszert Kína hozta létre és központi bankja kezeli, „a globális kereskedelmi elszámolások valódi alternatívájaként” – számolt be róla a mitrade.com.
Az Új Fejlesztési Bank (New Development Bank, vagy korábbi nevén BRICS Development Bank) egy, a BRICS-országok által életre hívott multilaterális fejlesztési bank. Céljai között szerepel, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatívájává váljon.
A jüan egyre nagyobb szerephez jut a világban
A sanghaji olaj- és gáztőzsdén a cseppfolyósított földgáz-szerződéseket immár jüanban árazzák és az elszámolás is ebben a devizában történik, ugyanez igaz a szójaügyletekre is a sencseni Csinghaj Közös Kereskedelmi Központban. Állítólag Kína eddig 40 megállapodást kötött más országokkal a CIPS-en keresztül, amelyek összértéke elérte az 52 billió jüant – ami Kína teljes határokon átnyúló tranzakcióinak 58 százalékát teszi ki.
A Kína és Oroszország közötti kereskedelem három éve helyi valutákban zajlik, ami kereskedelmük 95 százalékát fedi le. Ugyanakkor nem minden ország csatlakozott a jüanrendszerhez. Európa, Észak-Amerika és Ausztrália távol tartja magát, miközben Afrika, Ázsia és Kelet-Európa fejlődő gazdaságai egyre gyakrabban használják a CIPS-t.
Kína bővíti a jüan használatát egy új stabilcoinon keresztül
Kína lépést kíván tartani Amerikával és az amerikai retorikával, miszerint a kriptovalutáknak van létjogosultsága a modern pénzügyekben. Ennek oka egyszerű, és két fő pontban foglalható össze:
- míg a bankközi piacok hétvégén zárva tartanak, addig a kriptovaluta tranzakciók 0–24 órában teljesülnek (hétvégén is),
- míg a hagyományos nemzetközi tranzakciók költsége jellemzően magas, addig a kriptovalutában végzett tranzakciók költsége ennek töredéke.
Összegezve a gyorsabb elszámolás és az alacsonyabb költségek adják a kriptovaluták létjogosultságát.
