A Gripenek már nem fordíthatják meg a háborút

A Volodimir Zelenszkij és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök által aláírt megállapodás egyelőre csak egy egyetértési nyilatkozat, tehát a Gripen-vadászgépek szállításának feltételei, költségei és időpontja még nem ismertek. A tervek szerint Ukrajna 100-150 darab Saab Gripen-E repülőgépet kaphatna Svédországtól, ám – mint arra Kosztur András történész, geopolitikai szakértő rámutatott – ez hosszú távú folyamat, amely „már semmilyen módon nem fogja befolyásolni a háború menetét, hacsak nem húzódik el nagyon, akár évtizedes távlatban is ez a konfliktus.”

2025. 10. 28. 4:55
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: JONATHAN NACKSTRAND Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kosztur András szerint a megállapodás inkább Ukrajna jövőbeni katonai képességeinek erősítését szolgálja, és a béketárgyalások során lehet majd jelentősége. „Oroszországnak régi követelése Ukrajna demilitarizációja, ami az ilyen típusú, fejlett fegyverrendszerekre is vonatkozna” – mondta a geopolitikai szakértő. Úgy látja, hogy Moszkva aligha fogadná örömmel, ha Kijev a háború lezárása után modern, támadó jellegű fegyverrendszerekhez jutna, így az is kérdéses, „hogy hosszabb távon, a békekötés után is érvényben marad-e ez a szerződés, és ezek a gépek valóban eljutnak-e Ukrajnába.”

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök október 22-én bejelentette, hogy Svédország és Ukrajna szándéknyilatkozatot írt alá légi képességek fejlesztéséről, amelynek értelmében Ukrajna akár 150 Gripen vadászgépet is vásárolhat (Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP)
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök október 22-én bejelentette, hogy Svédország és Ukrajna szándéknyilatkozatot írt alá légi képességek fejlesztéséről, amelynek értelmében Ukrajna akár 150 Gripen vadászgépet is vásárolhat (Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP)

A szakértő szerint az ukrán törekvés mögött az is kirajzolódik, hogy Kijev lemondott a NATO-tagságról, és önálló katonai erő kialakítására törekszik – ugyanakkor továbbra is a nyugati támogatásra támaszkodik. 

Ukrajna finanszírozása is bizonytalan, maguk az ukránok is elismerik, hogy legfeljebb csak tavaszig van biztosítva. Utána nagy kérdés, ki és milyen formában lesz hajlandó pénzt adni

 – fogalmazott a szakértő.

A háború befejezésének lehetséges időpontjáról Kosztur úgy véli, „egy jövő tavasz már optimista becslésnek számítana”. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök is hat hónapos időtávban beszélt az új szankciók hatásáról, ami arra utal, hogy „Amerikában sem számítanak gyors fordulatra”. A szakértő szerint „télen még folytatódni fognak a harcok”, de tavaszra akár érdemi tárgyalások is megindulhatnak. 

Ha optimisták vagyunk, bízhatunk abban, hogy tavasszal az ukránok és az oroszok is hajlandóak lesznek érdemi tárgyalásokat folytatni, egymással is.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna rendelkezik-e megfelelő infrastruktúrával és pilótaképzéssel a Gripenek bevetéséhez, Kosztur úgy fogalmazott: „Ukrajna légiereje jelentős károkat szenvedett, és több pilóta életét vesztette, például az F–16-osok bevetései során is.” Hozzátette, hogy a pilóták kiképzése várhatóan nyugaton zajlik majd, hiszen az ukrán területen történő gyakorlás automatikusan célponttá tenné a helyszíneket. 

A kiképzés nem rövid folyamat, ezért sem várható, hogy a Gripenek rövid távon befolyásolnák a háborút.

A szakértő szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy Ukrajna repülőterei „állandóan ki vannak téve az orosz légicsapásoknak”, és bár „egy kifutópályát viszonylag gyorsan helyre lehet állítani”, a gépek biztonságos tárolása komoly gondot okoz. „A gépeket rejtett, védett hangárokban kell elhelyezni, ami nagy kihívás egy folyamatosan támadott országban.”

Összességében Kosztur András úgy véli, hogy a Gripenek szimbolikus jelentőségűek, de nem változtatnak a fronthelyzeten. 

Ez a megállapodás inkább a hosszú távú katonai tervezés része, de a háború kimenetelét már nem befolyásolja.

 Ukrajna számára most a legfontosabb kérdés szerinte az, „ki fogja finanszírozni a háború utáni újjáépítést és a fegyveres erők fenntartását.”

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij Gripen vadászgépek szállításának feltételeiről tárgyalnak (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.