Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A szakértő szerint az ukrán törekvés mögött az is kirajzolódik, hogy Kijev lemondott a NATO-tagságról, és önálló katonai erő kialakítására törekszik – ugyanakkor továbbra is a nyugati támogatásra támaszkodik.
Ukrajna finanszírozása is bizonytalan, maguk az ukránok is elismerik, hogy legfeljebb csak tavaszig van biztosítva. Utána nagy kérdés, ki és milyen formában lesz hajlandó pénzt adni
– fogalmazott a szakértő.
A háború befejezésének lehetséges időpontjáról Kosztur úgy véli, „egy jövő tavasz már optimista becslésnek számítana”. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök is hat hónapos időtávban beszélt az új szankciók hatásáról, ami arra utal, hogy „Amerikában sem számítanak gyors fordulatra”. A szakértő szerint „télen még folytatódni fognak a harcok”, de tavaszra akár érdemi tárgyalások is megindulhatnak.
Ha optimisták vagyunk, bízhatunk abban, hogy tavasszal az ukránok és az oroszok is hajlandóak lesznek érdemi tárgyalásokat folytatni, egymással is.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna rendelkezik-e megfelelő infrastruktúrával és pilótaképzéssel a Gripenek bevetéséhez, Kosztur úgy fogalmazott: „Ukrajna légiereje jelentős károkat szenvedett, és több pilóta életét vesztette, például az F–16-osok bevetései során is.” Hozzátette, hogy a pilóták kiképzése várhatóan nyugaton zajlik majd, hiszen az ukrán területen történő gyakorlás automatikusan célponttá tenné a helyszíneket.
A kiképzés nem rövid folyamat, ezért sem várható, hogy a Gripenek rövid távon befolyásolnák a háborút.
A szakértő szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy Ukrajna repülőterei „állandóan ki vannak téve az orosz légicsapásoknak”, és bár „egy kifutópályát viszonylag gyorsan helyre lehet állítani”, a gépek biztonságos tárolása komoly gondot okoz. „A gépeket rejtett, védett hangárokban kell elhelyezni, ami nagy kihívás egy folyamatosan támadott országban.”
Összességében Kosztur András úgy véli, hogy a Gripenek szimbolikus jelentőségűek, de nem változtatnak a fronthelyzeten.
Ez a megállapodás inkább a hosszú távú katonai tervezés része, de a háború kimenetelét már nem befolyásolja.
Ukrajna számára most a legfontosabb kérdés szerinte az, „ki fogja finanszírozni a háború utáni újjáépítést és a fegyveres erők fenntartását.”
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij Gripen vadászgépek szállításának feltételeiről tárgyalnak (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
… következetes és mindig igazat mond.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!