Így fulladt bele az erőszakba Európa egy éjszaka alatt

Az idei szilveszter az öreg kontinensen nem az ünneplésről, hanem az elszabadult erőszakról szólt, amelynek középpontjában a sikertelen migrációs politika áll. Európa több nagyvárosában migránscsoportok zavargásai, gyújtogatások és a rendfenntartók elleni támadások tartották rettegésben a helyi lakosságot. A politikai vezetés évek óta bagatellizálja a problémát, miközben párhuzamos társadalmak erősödnek meg a közrend rovására.

Illusztráció Forrás: AFP

A szilvesztert hagyományosan az újrakezdés jelképeként tartjuk számon, ám az idei évváltás Európa jelentős részén inkább azt mutatta meg, amit a politikai elit igyekszik a háttérben tartani. Brüsszeltől Amszterdamon és Strasbourgon át Berlinig, a francia peremkerületektől az olasz városokig ugyanaz a forgatókönyv ismétlődött: gyújtogatások, zavargások, mentők elleni támadások, miközben a rend gyakorlatilag egész városrészekben megszűnt, és az irányítást olyan csoportok vették át, amelyek döntően muszlim migránsokból álltak – számolt be részletes cikkében az Origo.

Európa a káosz színterévé vált szilveszteréjjel Fotó: AFP

Ezek az események nem elszigetelt incidensek voltak. Nem lehetett fiatalkori csínyként vagy pusztán a felelőtlen tűzijátékhasználat következményeként értelmezni ezeket.

Sokkal inkább a tömeges migráció, a kudarcot vallott beilleszkedés, a kulturális széttagolódás és annak a politikai elutasításnak az előre látható következményei jelentek meg, amely nem hajlandó szembenézni az iszlám szerepével a párhuzamos társadalmi normák kialakulásában.

Brüsszelben a rendbontások olyan városrészekben robbantak ki, amelyeket a hatóságok régóta fokozott kockázatúnak minősítenek nagy rendezvények idején, és ahol főként bevándorlók és muszlim közösségek élnek.

Lakóépületek és üzletek váltak támadások célpontjává, több mint 150 embert vettek őrizetbe, számos járművet felgyújtottak, a tűzoltókat pedig kövekkel és gyújtóeszközökkel dobálták meg beavatkozás közben. A helyzetet tovább élezte Marokkó győzelme az Afrikai Nemzetek Kupáján: egy külföldi válogatott sikere nem közös ünneplést, hanem területi erődemonstrációt váltott ki. Bár a rendőrség számított a problémákra és erősítést vezényelt ki, az ellenőrzést így is elveszítette. 

Amszterdamban egy különösen erőszakos éjszaka során – amelyet országszerte több száz letartóztatás kísért – lángba borult és gyakorlatilag megsemmisült a XIX. századi Vondelkerk, egy keresztény műemlék.

🇳🇱 Shortly after New Year’s, a major fire broke out at Amsterdam’s historic Vondelkerk, with flames engulfing the top of the church.

Built in the late 1800s by architect Pierre Cuypers, the former Catholic church later became a cultural and events venue after closing for worship… pic.twitter.com/8H3QGFnHzl

— Europa.com (@europa) January 1, 2026

A tűz az illegális pirotechnika-használat és a rendfenntartók, illetve mentők elleni ismétlődő támadások közepette keletkezett. Franciaországban országosan több mint ezer autót gyújtottak fel, az év végi erőszak pedig visszatérő szertartássá vált. A bevándorlók által uralt külvárosokban évről évre nyílt kihívást intéznek az állami tekintély ellen. 

Strasbourgban a rendőrök összehangolt támadásokkal szembesültek tűzijátékok és egyéb lövedékek bevetésével olyan negyedekben, amelyek eleve hírhedtek a tartós zavargásokról.

Strasbourg ce soir. Nouvel An n’est que dans 2 jours, mais les traditionnels émeutes du jour de la Saint-Sylvestre commencent en avant-première cette année. 🙄pic.twitter.com/a4IwMeRqwy

— Bleu Blanc Rouge ! 🇫🇷 (@LBleuBlancRouge) December 29, 2024

A hivatalos kommunikáció mindezt „korlátozott rendbontásként” írta le.

Németországban sem volt más a kép. Berlinben, Hamburgban és a Ruhr-vidéken a rendőröket és tűzoltókat közvetlen közelről támadták illegális pirotechnikai eszközökkel.

Rendőrségi érdekképviseletek nyíltan elismerték, hogy az ország számos pontján a legforgalmasabb időszakokban bizonyos környékek gyakorlatilag megközelíthetetlenné váltak a mentőszolgálatok számára. Az erőszak elsősorban olyan térségekben összpontosult, ahol magas a bevándorlók aránya, és ahol az integráció hosszú ideje sikertelen, különösen a német társadalmi normákon kívül nevelkedett muszlim fiatal férfiak körében.

Olaszországot, amelyet sokan rugalmasabb társadalomként emlegetnek, szintén elérte ez a hullám. Milánóban, Torinóban, Rómában, Nápolyban és még Firenzében is a rendőrségnek kellett feloszlatnia az erőszakos csoportokat, miközben a rendfenntartókat tűzijátékkal támadták.

Bár az események léptéke kisebb volt, a minta ugyanaz maradt: bevándorló hátterű fiatal férfiak léptek fel a közhatalom ellen.

Az Európa-szerte a közös tényező a bevándorlás nyomán kialakult párhuzamos társadalom, amelyet az európai normáktól való iszlám kulturális eltérés erősít. Ezekben a közegben az államot ellenségként, a rendőrséget ellenfélként kezelik, a köztereket pedig nem közös örökségnek, hanem vitatott zónának tekintik. 

Még olyan városokban is, mint Athén, ahol nem alakult ki súlyos rendbontás, az ünnepségeket teljesen kisajátították a bevándorló közösségek. A pakisztániak ellepték a Szintagma teret, kiszorítva a helyi görög lakosságot, a családokat, sőt az egyedül érkező nőket is.

Ez nyílt kizárás volt, miközben a fellépők az érkezőknek játszottak, a költségeket pedig a helyiek viselték.

Borítókép: Illusztráció (Fotó:AFP)