Zavar a brit titkosszolgálatok körül

Súlyos hiányosságokra mutat rá egy belső brit kormányzati jelentés, amely szerint a londoni belügyminisztérium, valamint az ország legfontosabb titkosszolgálatai – az MI5, az MI6 és a GCHQ – nem működnek összehangoltan, sőt sok esetben egymással versengve végzik feladataikat. A dokumentumot a brit hatóságok csaknem két éven át igyekeztek visszatartani a nyilvánosságtól, ám a The Times brit napilapnak végül sikerült megszereznie a korábban titkosított jelentés teljes változatát.

Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke és Shabana Mahmood belügyminiszter a dél-angliai Brighton közelében található Peacehaven-mecsetben, 2025. október 23-án Fotó: Peter Nicholls Forrás: AFP

A Nick Timothy konzervatív képviselő által készített jelentés élesen bírálja a brit nemzetbiztonsági rendszert, írta az Origo.

Ken McCallum, a brit belföldi hírszerző ügynökség, az MI5 vezérigazgatója (Fotó: AFP/Jonathan Brady)

Timothy szerint a szolgálatok „nem tartanak lépést” az országot érő biztonsági fenyegetésekkel, és a közöttük lévő „széttöredezett felelősségi lánc” bénítja a hatékony döntéshozatalt.

Titkosszolgálat: a miniszterelnök nélkül döntésképtelen a rendszer

A dokumentum szerint az MI5 és az MI6 gyakran egymással ellentétes álláspontot képvisel, amit a külügy- és a belügyminisztérium közötti hatásköri viták tovább mélyítenek.

„Amíg a miniszterelnök személyesen nem avatkozik be, teljes a patthelyzet” – fogalmazott egy, a helyzetet ismerő forrás.

Erre példa az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) terrorszervezetté nyilvánításának ügye: míg az MI5 a tiltás mellett érvelt, az MI6 ellenezte, tartva a diplomáciai következményektől. Végül az utóbbi álláspont kerekedett felül.

„A belügyminisztérium nem alkalmas a feladata ellátására”

A botrány az új belügyminisztert, Shabana Mahmoodot is kellemetlen helyzetbe hozta.

Ő maga is elismerte, hogy a minisztérium „még nem alkalmas a feladatai ellátására”, és belső vizsgálatot ígért.

A 2023-as átvilágítás két hónapon át vizsgálta a belügy működését, ami a stratégiai irányítás hiányát állapította meg. A jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Tanács döntései „a felhők között” születnek, miközben az alsóbb szinteken működő szervezetek között nincs valódi együttműködés.

Keir Starmer Nagy-Britannia miniszterelnöke és Shabana Mahmood belügyminiszter egy mecsetben (Fotó: AFP/Peter Nicholls)

A kiszivárgott információk szerint a minisztériumi vezetők igyekeztek mindent megtenni, hogy a botrányos jelentés ne kerüljön nyilvánosságra. Több forrás is megerősítette, hogy a korábbi belügyi főtitkár, Sir Matthew Rycroft megakadályozta, hogy a miniszterek vagy magas rangú tisztviselők a dokumentum egészét láthassák. Egy volt tisztviselő szerint „őrültség”, ahogy a kormány titkolózott.

„Ez az egyik oka annak, hogy a belügyminisztérium folyamatosan kudarcot vall – a vezetők inkább eltussolják a hibákat, mintsem kijavítanák azokat” – idéz egy névtelen forrást a The Times.

Javaslatok a brit biztonsági rendszer átalakítására

A konzervatív képviselő javaslata szerint a brit kormányban létre kellene hozni egy állandó kabinetminiszteri pozíciót, amely kizárólag a titkosszolgálatok – MI5, MI6 és GCHQ – munkájának összehangolásáért felelne. Emellett a londoni rendőrségtől (Metropolitan Police) elvonná a nemzetbiztonsági feladatokat, és azokat az Országos Bűnüldözési Ügynökséghez (NCA) helyezné át.

A jelentés szerint a belügyminisztériumban az engedélyezési folyamat is rendkívül kaotikus: a belügyminiszter naponta több ezer megfigyelési kérelmet kénytelen aláírni.

A brit belügyi szóvivő a kiszivárgás után közölte: a jelentés két évvel ezelőtt készült, és az előző kormány időszakából származik.

Borítókép: Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke és Shabana Mahmood belügyminiszter a dél-angliai Brighton közelében található Peacehaven-mecsetben, 2025. október 23-án (Fotó: AFP/Peter Nicholls)