Timothy szerint a szolgálatok „nem tartanak lépést” az országot érő biztonsági fenyegetésekkel, és a közöttük lévő „széttöredezett felelősségi lánc” bénítja a hatékony döntéshozatalt.
Titkosszolgálat: a miniszterelnök nélkül döntésképtelen a rendszer
A dokumentum szerint az MI5 és az MI6 gyakran egymással ellentétes álláspontot képvisel, amit a külügy- és a belügyminisztérium közötti hatásköri viták tovább mélyítenek.
„Amíg a miniszterelnök személyesen nem avatkozik be, teljes a patthelyzet” – fogalmazott egy, a helyzetet ismerő forrás.
Erre példa az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) terrorszervezetté nyilvánításának ügye: míg az MI5 a tiltás mellett érvelt, az MI6 ellenezte, tartva a diplomáciai következményektől. Végül az utóbbi álláspont kerekedett felül.
„A belügyminisztérium nem alkalmas a feladata ellátására”
A botrány az új belügyminisztert, Shabana Mahmoodot is kellemetlen helyzetbe hozta.
Ő maga is elismerte, hogy a minisztérium „még nem alkalmas a feladatai ellátására”, és belső vizsgálatot ígért.
A 2023-as átvilágítás két hónapon át vizsgálta a belügy működését, ami a stratégiai irányítás hiányát állapította meg. A jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Tanács döntései „a felhők között” születnek, miközben az alsóbb szinteken működő szervezetek között nincs valódi együttműködés.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!