A napokban az AXA ellen jogi úton fellépő Axermix pertársaság egy, a banktól korábban érkező levélre hivatkozva kijelentette: maga a pénzintézet is beismeri, hogy nem látott svájci frankot a hitele. A társaság ezt a megállapítást a dokumentum azon megállapítására alapozza, hogy a devizaalapú hitel annyit jelent, hogy a pénzintézet devizában tartja nyilván a kölcsön összegét, de a folyósítás és a törlesztés forintban megy végbe. Továbbá: a forintban folyósított összegnek megfelelő svájci franknak nem kellett a folyósítás napján a bank rendelkezésére állnia. Egy másik levélben a bank így fogalmaz: a devizaalapú hiteleknek csupán a nyilvántartása zajlik devizában.
Majd hozzáteszik, hogy a folyósítás és a törlesztés ennek megfelelően forintban történik. A pertársaság véleményével szemben az AXA azt állítja, a fenti mondatok nem jelentik azt, hogy elismernék, nem volt svájci frank a hitel mögött.
Bense László Erik, a pertársaság ügyvédje az AXA állítása kapcsán megjegyezte: a jelek szerint ezek a kölcsönök devizaelszámolású forinthitelek, vagyis a bank nem váltott át forintra sem svájci frankot, sem pedig eurót. Ez pedig többek között azért is problémát jelent, mert a váltással kapcsolatos tevékenységekért díjat számítottak fel az ügyfeleiknek, sőt, a nekik kedvezőbb árfolyam alapján számolták ki a folyósítandó összeget, a tartozást viszont egy másik, szintén nekik kedvező árfolyamon határozták meg. Az ügyvéd úgy gondolja, a szerződések ismeretében az ügyfelek joggal gondolhatták azt, hogy devizahitelt vettek fel, és nem devizában nyilvántartott forinthitelt. – Sok más mellett ez is azt támasztja alá, hogy ezek a szerződések jó erkölcsbe ütköznek – tette hozzá Bense László Erik.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
Február 27-én kezdődtek meg a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről, majd a háromoldalú szakmai tárgyalás március 5-i fordulóját a Magyar Bankszövetség kérésére elhalasztották.
A kormány számít az önkormányzatokra azoknak a devizahiteleseknek a megsegítésében, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget – mondta az Emmi szociális államtitkára. Soltész Miklós szerint megoldás lehet az érintettek számára az önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetősége.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár szerinte más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
