Rögzítették azt is, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezhető az egyházügyi törvény rendelkezéseivel szemben.
A parlament döntése alapján a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: „anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult”. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.
Törölték a tervezett alkotmánymódosítás szövegéből azt a passzust, amely alapján a legfőbb ügyész jogosult arra, hogy az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást bizonyos ügyekben. Ezt azzal indokolta az alkotmányügyi bizottság, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való jog érvényesülését megfelelően szolgálja, ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölhet ki másik bíróságot.
