Így könnyebb dolguk lenne a külföldön élő magyaroknak

Egyszerűbben nyithatnának befektetési számlát a külföldön élő magyarok. A számvevőszéki és költségvetési bizottság erre vonatkozóan fogadott el és nyújtott be módosító javaslatot.

A bizottság hétfői ülésén a kormánypárti képviselők és a Jobbik igen szavazatával, valamint az MSZP tartózkodása mellett támogatta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítására vonatkozó indítványt. Tárnoki-Zách Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzetközi Pénzügyi Főosztály főosztályvezetője kifejtette: a javaslat Koszorús László (Fidesz) indítványára épül, amely azt tenné lehetővé, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók is befektetési számlát nyithassanak ügyfeleiknek anélkül, hogy ezeknek az ügyfeleknek személyesen meg kellene jelenniük a bankfiókban.

A bizottsági módosító javaslat értelmében a pénzintézet vagy a befektetési szolgáltató egy online felületet biztosít, ahol a leendő ügyfél megadja személyazonosító adatait, személyazonosító iratainak másolatait pedig e-mailen, szkennelve vagy faxon is elküldheti, ha nem merül fel pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat vagy körülmény. Az ügyfélnek egy más – megfelelő pénzmosási szabályozással bíró – országban vezetett folyószámlájának adatait is meg kell adnia, ezt a befektetési szolgáltató ellenőrzi, és így az ügyfél személyes megjelenése nélkül is biztosítható a számla megnyitása.

További biztonsági rendelkezés, hogy amíg az ügyfél személyesen nem jelent meg személyazonosítás céljából, addig a befektetési számlán kizárólag az általa a regisztrációnál megadott, úgynevezett igazolt számlán keresztül lehet pénzmozgást végezni.

Egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolóit hétfőn az alkotmányügyi bizottság. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a testület előtt arról beszélt, hogy a 2011-es beszámoló részben a hatóság megalakulásának történetét mutatja be, de 2012-es beszámoló is tárgyalja azokat a nehézségeket, amelyek abból erednek, hogy nem csak a jogi szabályozás új, hanem a hatóság önálló költségvetési fejezeti jogosítványokkal kezdte meg működését. Jelezte: újfajta parlamenti beszámolókat készítettek, amelyben a statisztikákra, a trendekre, és egy-két nagyobb ügyre helyezték a hangsúlyt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nem kell kötelezően közbeszerzést kiírnia a hivatal informatikai rendszerébe bekötött pénztárgépek adatait feldolgozó, várhatóan nettó 500 millió forintba kerülő eszközökre. A kormány erre vonatkozó javaslatát a parlament gazdasági és informatikai bizottsága a jobbikos tagok tartózkodása mellett támogatta.

A felmentés kiterjed a fejlesztés esetleges támogatásához szükséges további nettó 170 millió forintos beszerzésre is. A közbeszerzési törvény kimondja: a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre a parlament gazdasági és informatikai bizottsága adhat felmentést a kötelező közbeszerzés alól.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn elfogadott általános érvényű állásfoglalása szerint országgyűlési képviselők nem, kizárólag az alkotmányügyi, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be módosító indítványt olyan jogszabályokhoz, amelyek alaptörvény-ellenesség miatt kerültek vissza a Ház elé.

A parlament fogyasztóvédelmi bizottsága javasolja az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintését annak érdekében, hogy az ellenőrzést végző hatóságok hatékonyabban léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. Az ülésen több hatóság az írásos tájékoztatás mellett szóban is beszámolt tevékenységéről, jogszabályi lehetőségeiről. Egyebek között jelezték, hogy nehéz fellépniük az interneten keresztüli, illetve a harmadik országból származó étrend-kiegészítők illegális forgalmazásával szemben, és szükségesnek tartják a fogyasztói tudatosság növelését.