Kiemelte, hogy az idén végrehajtott – összességében 20 százalékos – a lakosságot, azaz mintegy 3,8 millió magyar háztartást érintő rezsicsökkentés eredményeként Magyarország az európai rangsor utolsó, utolsó előtti helyéről lényegesen előbbre lépett a fogyasztói paritáson mért lakossági rezsiköltség-terhelésben.
Példaként említette, hogy a rezsicsökkentés eredményeként egy átlagosnak minősíthető kétgyerekes, kétkeresős 50-54 négyzetméteres gázfűtéses lakásban lakó család havonta átlagosan 11 872 forintot, éves szinten 142 464 forintot takarít meg. Egy távfűtéses lakásban élő nyugdíjas házaspár pedig havonta valamivel több mint 8200 forintot spórolhat meg, ami összességében évente mintegy 106 500 forintot jelent.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a lakossági rezsicsökkentés folyamatának elindítása hosszú, alapos és körültekintő kormányzati munka eredménye. Megjegyezte, hogy 2002–2010. között a lakossági energiaárak folyamatosan emelkedtek: a villamos energia ára a kétszeresére, a lakossági gázár pedig a háromszorosára nőtt ezekben az években. Emiatt a magyar háztartások az időszak végén jövedelmük egyharmadát rezsire költötték.
Fónagy János felidézte: a kormány még 2010-ben úgy döntött, hogy befagyasztja a lakossági energiaárakat, ezzel vette kezdetét a rezsicsökkentési folyamat, amely végül elvezetett oda, hogy 2013. január 1-jén 10 százalékkal csökkent a villamos energia , a gáz és a távhő lakossági ára, majd július 1-jén mérséklődött a víz, a csatorna, a szemétszállítás, a tartályos és palackos PB-gáz ára is.
Az idén november 1-jén újabb 11,1 százalékkal olcsóbb lett a lakossági gáz, áram és távhő, az újabb rezsicsökkentéssel a gázért, az áramért és a távhőszolgáltatásért a lakosságnak a tavaly decemberihez képest most már 20 százalékkal kevesebbet kell fizetnie. Ezzel a közműszolgáltatások ára a belföldi bérekhez és a nemzetközi árakhoz viszonyítva is jelentősen csökkent – mondta az államtitkár, hozzátéve: Magyarország a rezsicsökkentés terén nemcsak belföldön, hanem egész Európában is élen jár, és több országnak is mintát adott.
Utalva a miniszterelnök pénteki bejelentésére, közölte, hogy a rezsicsökkentés tovább folytatódik. Egy munkacsoport – amelynek munkájában Fónagy János mellett a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és a frakció rezsicsökkentésért felelős tagja vesz részt – a kormányfő felkérésére megvizsgálja azokat a további lehetőségeket, amelyek újabb rezsicsökkentést eredményezhetnek.
Az MTI kérdésére Fónagy János elmondta, hogy a munkacsoport legfontosabb feladata javaslatokat készíteni a végrehajtás lehetséges lépéseinek ütemezésére: azaz, hogy a rezsicsökkentést egy vagy több lépésben hajtsák-e végre, milyen területekre, mikortól és milyen mértékben terjedjen ki az újabb rezsicsökkentés hatálya. Határidőt a munka befejezésére nem szabott a miniszterelnök, de az államtitkár úgy fogalmazott, hogy annak belátható időn belül el kell készülnie. A munkacsoport hétfőn megkezdi a javaslatok kidolgozását, a lakossági áram és gáz árának újabb mérséklése várhatóan a javaslatok között szerepel majd – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy újabb, harmadik rezsicsökkentést tervez a Fidesz, azon már dolgozik a frakcióvezető. A 2013-as év során a kormány több rezsicsökkentő intézkedést hajtott végre: három ütemben – januárban, júliusban és novemberben – mérsékelte a gáz és az áram, a víz és a csatorna, valamint a szemétszállítás díját. A Századvég november végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a kabinet rezsicsökkentő intézkedései javítottak a lakosság többségének anyagi helyzetén az átlag alatti jövedelemkategóriában is.
Németh Szilárd december elején kijelentette, a cél az volt, hogy minden magyar család megkaphassa az olcsóbb energiát. December 12-én kiderült, hogy több száz fogyasztóvédelmi eljárás indult idén közműszolgáltatók ellen a rezsicsökkentés elmulasztása, hibásan kiküldött számlák és a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt. A cégeket emiatt több száz milliós bírsággal sújtották.
