Bajnaiék kakaskodással töltötték az időt

Elvi és politikai vita miatt nem szerette volna látni Gyurcsányt a listán, de egyedül maradtak.

Bajnai Gordon a távirati irodának adott interjúban elmondta: azért kezdeményezte a múlt héten az ellenzéki összefogás kibővítését, mert bár a társadalom többsége kormányváltást akar, a baloldali ellenzéki pártoknak jelenleg nincs meg a többségük ehhez. Ezt azzal magyarázta, hogy az ellenzéki oldalon tapasztalható „kakaskodás” miatt mostanáig hiányzott a győzelembe vetett hit.

Hirtelen fejlődésnek indult a baloldali összefogás, de nemcsak terebélyesedik és izmosodik a jócskán túlhordott kis idétlen, hanem elkezdődött a leépülése is – a Magyar Nemzet vezércikke.

Egyértelmű, hogy „kényszer- és nem szerelemházasságról beszélhetünk” – mondta el az MNO-nak Kiszelly Zoltán politológus a keddi megállapodásról. Nagy Attila Tibor szerint olyan megosztó személyiségek szerepelnek egyből a lista élén, mint Gyurcsány Ferenc, aki önmagában is elég komoly támadási felületet adhat.

A Magyar Nemzet azt is felidézte, milyen stílusban és milyen jelzőkkel illették egymást az ellenzéki pártok, hogy végül mindannyian a húsosfazék köré kerülhessenek. Az MNO összeállítása szerint láthatóan most sincsenek oda egymásért. Kijutott a szociknak és Bajnai Gordonnak is, de a legtöbb utálkozást Gyurcsány Ferenc kapta újdonsült szövetségeseitől. Állítása szerint Karácsony Gergely PM-társelnöknek le kellett húznia pár felest, hogy feldolgozza Gyurcsány visszatérését, de Scheiring Gábornak, a PM elnökségi tagjának sem lehetett könnyű, akinek szüleit rakta utcára a kilencvenes években Gyurcsány.

Az Együtt–PM Szövetség vezetője szerint a szocialistákkal augusztusban kötött megállapodásuk sikeréhez az kellett volna, hogy a Demokratikus Koalícióval is megegyezzenek akkor. A DK azonban visszautasította az ajánlatot, és a szövetséget kívülről támadta, ami tovább csökkentette a győzelembe vetett hitet – fejtette ki.

Bajnai Gordon az újrakezdett tárgyalásokon azt képviselte, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök ne kapjon helyet a közös listán. Ez elvi, politikai és nem személyes vita volt – tette hozzá. De – folytatta – azzal, hogy a DK érthetően ragaszkodott elnöke szerepeltetéséhez, a szocialisták pedig úgy döntöttek, számukra elfogadható, hogy Gyurcsány Ferenc a harmadik legyen a listán, egyedül maradtak a véleményükkel.

Ezután – erősítette meg Bajnai Gordon a Népszabadság értesülését – felvetődött, hogy ő ne legyen rajta a közös listán. „Ám miután világossá vált, hogy közös lista csak úgy jöhet létre, ha elfogadjuk a DK és az MSZP álláspontját, azt mondtuk: okos enged” – fogalmazott. Ezt azzal indokolta: belátta, hogy visszalépése csökkentené a kormányváltásba vetett hitet. „Elvi vitáink a DK-val nem zárultak le, de a győzelem esélyét rontó lépést nem engedhettünk meg” – mondta.

Bajnai Gordon beszélt arról is, hogy a megállapodás miatt rövid távon csökkenhet az Együtt–PM népszerűsége, hiszen az egyezség óhatatlanul önálló arcélük egy részének átmeneti feladásával jár. Szerinte azonban ez is része annak az áldozatnak, amit a kormányváltásért meg kell hozniuk.

„Nem az a fontos, hogy mi akarsz lenni, hanem hogy mit akarsz tenni” – válaszolta arra, csalódás-e, hogy le kellett mondania miniszterelnök-jelölti ambíciójáról. Elmondta: 2012 őszén a kormányváltás reményében tért vissza a politikába, és ehhez a célhoz közelebb visz a kedden megkötött megállapodás. „Ha ezért vissza kell fognunk személyes ambícióinkat, át kell alakítanunk a stratégiánkat, az elfogadható” – jelentette ki.

---- Táborba tömörülnek ----

Kérdésre beszélt arról is, nem tartja hibának, hogy először egy minden ellenzéki szervezetet lefedő ernyőszervezet létrehozásával próbálkoztak, mert a mostani megállapodás is azt mutatja, hogy az új választási rendszer miatt a demokratikus ellenzék egésze kénytelen egy táborba tömörülni.

Azt is mondta: 2012 októberében nem egy újabb párt megalakítására, hanem egy széles körű ellenzéki mozgalom létrehozására volt választói igény. Az ernyőszervezet létrehozását azonban az LMP és az MSZP sem támogatta, ezután kényszerültek arra, hogy pártot alapítsanak. Hozzátette: ez időigényesebb, fáradságosabb munka, mint egy mozgalom létrehozása, amire eredetileg készültek, de kevesebb mint egy év elteltével övék a második legnagyobb demokratikus ellenzéki párt.

Bajnai Gordon szólt arról is, a szocialistákkal kötött megállapodásukban benne volt az elvi lehetőség, hogy ő legyen a kormányfő, ezért válaszolta még tavaly novemberben is az Origo.hu kérdésére, hogy egy évvel később miniszterelnök lesz.

„Hinni kell abban, amit az ember csinál. Továbbra is úgy gondolom: az országnak a 2009–2010-es kormányzáshoz hasonló kormányzati teljesítményre van szüksége. De a legfontosabb cél, a kormányváltás érdekében áldozatot hoztam” – mondta, megjegyezve: természetes, hogy ha pártok közös listán indulnak a választáson, a legnagyobb támogatottságú szervezet nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet. Mostantól mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Mesterházy Attila a miniszterelnök-jelölt, övé a legnagyobb felelősség és a legnagyobb lehetőség is, „nincs többé helye a primadonnák versenyének” – hangoztatta.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy a választások előtt tovább módosul az ellenzéki pártok közötti megállapodás, nemmel válaszolt, és hozzátette: ezt kifejezetten veszélyesnek is tartaná.

---- A DK elfogadta, hogy alkalmazkodnia kell ----

Beszélt arról is: az MSZP-vel kötött megállapodásuk részét képezik a korszakváltáshoz szükséges garanciák. Az ellenzéki szövetségben elsöprő többségben vannak azok, akik ezeket az elveket vallják – jelentette ki.

A DK is elfogadta, hogy egy koalícióban annak kell alkalmazkodnia, aki kisebbségben marad – mondta az Együtt–PM Szövetség vezetője. Nem engednek például abból, hogy be kell fejezni a nemzet megosztását, ezért a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lezárt kérdésnek tekintik. „Egy párt önazonosságához elengedhetetlen, hogy ragaszkodjon azokhoz az alapelvekhez, amelyek miatt létrejött” – jelentette ki.

Bajnai Gordon nem akart beszélni arról, milyen szerep várhat rá ellenzéki győzelem, illetve vereség esetén. Azt mondta: egyelőre nem foglalkozik mással, mint hogy nyerjenek, és április közepén koalíciós tárgyalásokat folytathassanak partnereikkel.

Bajnai Gordon azt mondta: tévesek azok a számítások, amelyek megkérdőjelezik, hogy lesz önálló frakciójuk a következő parlamentben. Szerinte az Együtt–PM erős és megkerülhetetlen frakciószövetséget alkot majd.

Az ellenzéki összeborulás sem segített a baloldalon, a Századvég kimutatása szerint csupán egyetlen százaléknyi növekedést tudnak felmutatni a támogatottságukban a szövetség létrejötte előtti állapothoz képest. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 52, míg a balliberális összefogás 30 százalékon áll. Az Ipsos azt írta kedden, a kormányváltást akarók kiszámíthatatlansága lehet az ellenzék veszte. A Nézőpont felmérése pedig arra mutatott rá, hogy az LMP szerezheti meg azoknak a szavazatait, akik a baloldali összefogástól Gyurcsány visszatérése miatt pártolnak el.

Úgy számolnak, hogy ha az ellenzék „kihozza magából, ami benne van”, kilenc listás helyet is nyerhetnek, és a 22 egyéni jelöltjükből is számosan győznek majd. (Ez azt jelenti, hogy az Együtt–PM szerint a közös lista 55. helye is mandátumot érhet.)

Az őket illető további listás helyek elosztásáról még nem döntöttek, ez a következő napokban várható, így még nem tudni, hogy rajta és Szabó Tímeán kívül ki kap befutó helyet – közölte.

---- Juhász Péterek kellenek ----

Bajnai Gordon arra számít, hogy az Együtt Egymillióan Platform az Együtt–PM része marad annak ellenére, hogy a platformot képviselő Juhász Péter felajánlotta lemondását a pártszövetség társelnöki posztjáról, és – mivel Mesterházy Attila lett a listavezető, Gyurcsány Ferenc pedig helyet kapott a listán – nem indul a választáson.

A volt kormányfő azt mondta: tiszteli Juhász Péter elvszerű döntését, több olyan politikusra lenne szükség, „akinek fontos, mit mondott fél vagy egy évvel ezelőtt”. Hozzátette: az Együtt–PM-nek szüksége van a korszakváltást és a civileket képviselő Milla-platformra, amely ugyanakkor az elmúlt napokban a párt belső fórumain szintén amellett volt, hogy Gyurcsány Ferenc részvétele ellenére Bajnai Gordon ne lépjen vissza a közös lista második helyéről.

Az Együtt–PM Szövetség vezetője arról is beszélt: elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány kevesebb mint három hónappal a választás előtt, a nyilvánosság kizárásával az ország energiapolitikáját évtizedekre meghatározó megállapodást kötött Oroszországban két új atomerőművi blokk építéséről. Szerinte ez jelentősen növeli Magyarország energetikai függőségét. Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét a témában.

Az Együtt–PM a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását támogatja, a bővítésről szóló döntés előtt azonban társadalmi vitát és a parlamentre nézve kötelező érvényű népszavazást tart szükségesnek. „A Fidesznek tudnia kell, hogy ebben az ügyben nem dönthet az emberek háta mögött, nem tekinthet az országra a rezsim hűbérbirtokaként” – jelentette ki Bajnai Gordon. (Bár a paksi atomerőmű bővítéséről méga Gyurcsány-kormány idején születettországgyűlési határozat, most az összes baloldali párt támadja a beruházás tervét.)