Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amely szerint az idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken. A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.
A törvény része, hogy a szociális intézményekben, például nyugdíjasotthonokban, valamint az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is kiterjesztik a víz- és a szemétszállítási díjak korábbi tízszázalékos csökkentését, náluk ugyanis korábban nem érvényesült a rezsicsökkentés e két területen.
Simon Gábor eltitkolt milliói is szóba kerültek a parlamentben. Kósa Lajos (Fidesz) a szocialista Simon ügyét példátlannak nevezte, és kérdéseket tett fel a témában Mesterházy Attila MSZP-elnöknek. A bécsi számlán lévő százmilliók azok, amelyekről Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök tavaly azt mondta, ismeretlen eredetű, gyanús milliók vándoroltak a párthoz, aminek az eredetét jobb, ha nem tudják? Tudott a számláról más is az MSZP-ben? – sorolta a kérdéseit. A kormánypárti politikus egyebek között azt is tudni szeretné, hogy a baloldali összefogásban részt vevő pártok hogyan viszonyulnak az ügyhöz, vállalhat-e ilyen összefogásban szerepet Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok megválaszolatlan kérdés van, amire három napja nem ad választ az MSZP. Szerinte ez felér egy beismeréssel. Fontos kérdésnek nevezte azt is, honnan jött ez a pénz.
Újabb fogyasztóvédelmi intézkedésként döntöttek arról is, hogy a fogyatékossággal élők Braille-írással nyomtatott vagy úgynevezett akadálymentes, illetve könnyen érthető elektronikus gáz- és villanyszámlát kaphassanak, majd később ugyanezt biztosítani kell a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállításról szóló számláknál is.
A törvénymódosítás kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre is, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket. Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felső limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.
A parlament döntött arról is, hogy a bankok negyedévente kötelesek lesznek tájékoztatni devizahiteles ügyfeleiket az árfolyamgáttal elért megtakarításukról. Ezt megelőzően, első alkalommal közölniük kell, hogy az ügyfél az árfolyamgátba belépése óta mennyit takarított meg összesen. A pénzintézeteknek március 20-ig tájékoztatást kell küldeniük minden olyan adósnak is, aki jogosult gyűjtőszámlahitelre, de még nem kötött erre szerződést. Azt, hogy a bankok eleget tettek-e tájékoztatási kötelezettségüknek, az MNB ellenőrzi majd.
Félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslat név szerinti zárószavazása csütörtök délelőtt a parlamentben, miután az LMP megafonból szóló szirénázással tiltakozott az ülésteremben az indítvány elfogadása ellen. Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú molinót tartott fel, míg az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett és Ertsey Katalin kezében egy-egy folyamatosan szirénázó megafon volt.
Az elnöklő Jakab István felszólította Schiffer Andrást, hogy gondoskodjon a rendzavarás beszüntetéséről, majd felkérte a teremszolgálat munkatársait, hogy szüntessék meg „a súlyos rendzavarást”.
A fideszes Vitányi István, Szél Bernadett padtársa közben papírgalacsint dobált az egyik megafonba, vélhetően így próbálva elhallgattatni azt. Szél Bernadett megafonja egyszer lemerült, de elővett helyette egy másikat.
Paks a rezsicsökkentés záloga
Sikerült megállapodnia szerdán Magyarországnak Oroszországgal a paksi atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Varga Mihály közölte: a szerződést néhány napon belül alá tudják írni.
A paksi atomerőmű bővítésének hatásáról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban – a kormányfőt idézve – elmondta: ma ez az erőmű adja a magyar áramtermelés körülbelül 40-45 százalékát, és a legolcsóbb villamos energiát állítja elő az országban. Így – amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek – a bővítésnek köszönhetően a villamos energia előállítási ára 10-13 százalékkal mérséklődhet majd, és ez lehet a további rezsicsökkentés záloga, ugyanis ez ugyanekkora mértékű áramárcsökkentést tenne lehetővé – tette hozzá.
Miután az ellenzéki képviselőcsoport tiltakozó akciója folytatódott, az LMP-s Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint az ülésnap hátralévő részéről Jakab István kezdeményezésére az Országgyűlés kizárta. Az alelnök összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, és félórás szünetet rendelt el.
Schiffer András, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia ekkor elhagyta az üléstermet, Ertsey Katalin viszont a szünetben is ott maradt a karzaton, kezében a szirénázó megafonnal.
Az Országgyűlés elnöke a kiszabható legnagyobb büntetésre tesz javaslatot a rendzavaró LMP-s képviselők esetében. Ezt maga Kövér László házelnök közölte újságírókkal a házbizottság rendkívüli ülése után. A testületet azt követően hívták össze, hogy félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslat név szerinti zárószavazása az LMP-sek tiltakozása miatt.
Az Országgyűlés elnöke a házbizottsági tanácskozás után elmondta: megkérdezte Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét, meg kívánják-e akadályozni, hogy a parlament folytassa a munkáját; erre Schiffer András nemmel válaszolt. Kövér László közölte, az LMP-s politikus szerint puszta figyelemfelhívás történt. Ezt vitathatnánk – jegyezte meg a házelnök.
Arra a kérdésre, hogy a rendzavaró képviselők mire számíthatnak, Kövér László elmondta, a maximális büntetésre tesz javaslatot, azaz a képviselői díj egyharmadának elvonására. Kitért arra, hogy az ülés további részéről kizárt képviselők a szavazáson részt vehetnek, a kizárás arra nem vonatkozik.
Schiffer András a tiltakozásról közölte, ezzel tudták felhívni a figyelmet arra, hogy évtizedekre, több generációra kiható kockázatot vállal fel az ország a paksi bővítéssel anélkül, hogy megismerte volna a döntést megalapozó számításokat.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Varga Mihály gazdasági miniszter múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A kormánytöbbség csütörtökön egyetlen módosító indítványt sem támogatott, ezért nyílt mód a zárószavazásra.
Ismert, a rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. 2014 a rezsiharc éve lesz – jelentette ki. Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött, hogy „a piros-fehér-zöld sarkot választja”. Azt is elmondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót.
Németh kedden a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában azt hangsúlyozta: a harmadik mérsékléssel az európai átlagra csökken a gáz, a villany és a távhő ára a magyar családok számára.
