A közműcégek visszaszerzése a rezsicsökkentés záloga

A magyar tulajdonú közszolgáltatók adják a legerősebb jogi lehetőséget az árképzés befolyásolására.

KG
2014. 02. 05. 21:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár az energiaipar privatizációját nevezte az előző kormányok legfájóbb döntésének, és jelezte, a privatizációban érdekelt nemzetközi cégek nemcsak a szerződésükben garantált 8 százalékos profitot vitték ki az országból, hanem volt, hogy 30 százalékot.

Szavai szerint 2010-ben, a kormányváltáskor csak az ármoratórium intézményével tudtak élni, és ezzel 100-120 milliárd forintnyi profitot „fogtak vissza\". 2011-ben megváltoztatták a számítási képleteket, majd 2012-ben döntöttek a rezsicsökkentésről is, amely azóta 240 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál. Hozzátette: ezt nem egyszeri vagy kétszeri politikai lépésnek szánták, hanem „kormányzati alapállásról\" van szó, folyamatról, amelyet folytatni akarnak.

Fónagy János megjegyezte ugyanakkor, hogy az árcsökkentés nem veszélyeztetheti az ellátást. Felidézte, hogy a kormány megkezdte a közműcégek visszavásárlását, az E.ON gázüzletágát és gáztározóit visszavette. Beszámolt arról is, hogy államtitkárként ő vezeti a Fővárosi Csatornázási Művek visszaszerzéséről folytatott tárgyalásokat. Az államtitkár megjegyezte: a magyar tulajdonjog visszaállítása kiemelt cél – amiatt hogy a hazai ellátásról ne külföldi felek állapodjanak meg egymás között.

Puskás Imre szerint a rezsicsökkentésről azt állítani, hogy bűvészkedés, rosszindulatúságra vall, mindemellett szembemegy a tényekkel és leértékeli az emberek problémáit. A Fidesz országgyűlési képviselője a köztévében szerdán arról is beszélt, a kormány intézkedése egy teljes havi fizetés megtakarítását teszi lehetővé.

Szólt arról is, hogy egy éve dolgoznak a közszolgáltatási törvény megalkotásán, amely egy rendszerbe foglalja a gáz-, az áram-, a fűtés-, és a hulladékszállítási közszolgáltatásokat. Jelezte, hogy a jogszabálytervezetről a kormány már novemberben tárgyalt, és több pontosítást kért a tárcától. Fónagy János azon reményének adott hangot, hogy a kormány még a jelenlegi ciklusban beterjeszti a javaslatot a parlament elé, és a választások után elfogadhatják.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője, Csepel Fidesz–KDNP-s polgármestere is arról beszélt: akkor tudják a lakosság akaratát érvényesíteni az energiaárakban, ha a cégek közösségi tulajdonában állnak. Fő szempontnak a családok számára megfizethető energiát, közszolgáltatásokat nevezte, és azt, hogy ha a cégek hasznot termelnek, ne „egy az egyben talicskába tegyék, és vigyék a határon túlra\", hanem forgassák vissza a rendszerbiztonság fenntartására. Hozzátette: ha marad egy kis pénz, azt a minőség javítására kell fordítani.

A rezsicsökkentés politikai hovatartozás nélkül mindenkinek kedvez – jelentette ki Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az Ajkán tartott rezsifórumon szerdán. Az államtitkár a 350-400 érdeklődő előtt azt hangsúlyozta: a rezsicsökkentést támogató nyilatkozatot két és félmillió ember írta alá, és a baloldali szavazónak is ugyanazt jelenti a számla csökkentése, mint a jobboldalinak, azt, hogy pénzt takarít meg, amelyet másra fordíthat. Budai Gyula szerint aki a rezsicsökkentéssel szembemegy, a magyar családok ellen tesz.

Beszélt arról, hogy 2010-re, a kormányváltás idejére „nemcsak a kassza volt üres, de a kassza kulcsát is ellopták, súlyos százmilliárdok hiányoztak a költségvetésből\", a szakadék szélén állt az ország, „nyakunkon volt az IMF-hitel”, a túlzottdeficit-eljárás. Ebben a helyzetben el kellett dönteni, hogy a lakosságot terhelik-e meg a különböző adókkal, vagy az előző kormányok liberális gazdaságpolitikájában „lubickoló” bankokkal, szolgáltatókkal akasztanak tengelyt – magyarázta Budai Gyula. Hozzáfűzte: a kormány úgy döntött, nem az emberekre hárítja az előző kormányok rossz döntéseit, 2012-ben pedig megkezdte a rezsicsökkentést.

A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos vitát „műbalhénak” nevezte Budai Gyula, azt mondta, hogy az áprilisi választások után szerinte az ellenzék is támogatni fogja a bővítést. Hangsúlyozta: az erőmű bővítésére azért van szükség, mert Paks az ország villamosenergia-szükségletének 40 százalékát állítja ma elő, és a bővítés után ez 65-70 százalék lesz. Olcsóbb lesz a villamos energia és jelentős mértékben csökken Magyarország függősége a külföldi szolgáltatóktól - jelentette ki az államtitkár. Hozzáfűzte: a szolgáltatókat nem érdekli a magyar családok megélhetése, a vállalkozások versenyképessége, hanem csakis a nyereségük.

Brüsszel „újra nekünk támad” a gazdasági lobbi nyomására, és az a szomorú, hogy ehhez Mesterházy Attila, a szocialisták elnöke segédkezet nyújt – hangoztatta Budai Gyula. Kifejtette: támogatja, hogy az ellenzék fogalmazza meg kritikáit, de – mint hozzáfűzte – legyen mögötte alternatíva: mondják meg, hogyan lehet ugyanennyi pénzt megspórolni a családoknak, rezsicsökkentés nélkül.

Értelmes vita helyett ma vádaskodás tapasztalható, „a magyar vállalkozóknak kötelet küld Mesterházy Attila: nem bőröndöt, nem börtönt, kötelet” – mondta Budai Gyula. Utalt rá, hogy az MSZP perrel fenyegette meg azt, aki Mesterházy Attilát azzal vádolja, hogy kötelet ígért beszédében, de kijelentette: áll a per elejébe, jelenleg is perben áll Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel és Bajnai Gordonnal, az Együtt–PM Szövetség vezetőjével, „ebbe a keretbe”. Mesterházy Attila is belefér.

Lasztovicza Jenő (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke szerint a rezsifórumok azért fontosak, hogy a családok tisztában legyenek azzal, mit nyertek az Orbán-kormány ideje alatt, és mit veszíthetnek, ha az országban újra baloldali kormányzás lesz. Hangsúlyozta: a rezsicsökkentés minden családot kedvezően érint, ezért meg kell védeni azzal, hogy az áprilisi választásokon lehetőséget adnak a kormánynak a folytatásra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.