Az államtitkár az energiaipar privatizációját nevezte az előző kormányok legfájóbb döntésének, és jelezte, a privatizációban érdekelt nemzetközi cégek nemcsak a szerződésükben garantált 8 százalékos profitot vitték ki az országból, hanem volt, hogy 30 százalékot.
Szavai szerint 2010-ben, a kormányváltáskor csak az ármoratórium intézményével tudtak élni, és ezzel 100-120 milliárd forintnyi profitot „fogtak vissza". 2011-ben megváltoztatták a számítási képleteket, majd 2012-ben döntöttek a rezsicsökkentésről is, amely azóta 240 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál. Hozzátette: ezt nem egyszeri vagy kétszeri politikai lépésnek szánták, hanem „kormányzati alapállásról" van szó, folyamatról, amelyet folytatni akarnak.
Fónagy János megjegyezte ugyanakkor, hogy az árcsökkentés nem veszélyeztetheti az ellátást. Felidézte, hogy a kormány megkezdte a közműcégek visszavásárlását, az E.ON gázüzletágát és gáztározóit visszavette. Beszámolt arról is, hogy államtitkárként ő vezeti a Fővárosi Csatornázási Művek visszaszerzéséről folytatott tárgyalásokat. Az államtitkár megjegyezte: a magyar tulajdonjog visszaállítása kiemelt cél – amiatt hogy a hazai ellátásról ne külföldi felek állapodjanak meg egymás között.
Puskás Imre szerint a rezsicsökkentésről azt állítani, hogy bűvészkedés, rosszindulatúságra vall, mindemellett szembemegy a tényekkel és leértékeli az emberek problémáit. A Fidesz országgyűlési képviselője a köztévében szerdán arról is beszélt, a kormány intézkedése egy teljes havi fizetés megtakarítását teszi lehetővé.
Szólt arról is, hogy egy éve dolgoznak a közszolgáltatási törvény megalkotásán, amely egy rendszerbe foglalja a gáz-, az áram-, a fűtés-, és a hulladékszállítási közszolgáltatásokat. Jelezte, hogy a jogszabálytervezetről a kormány már novemberben tárgyalt, és több pontosítást kért a tárcától. Fónagy János azon reményének adott hangot, hogy a kormány még a jelenlegi ciklusban beterjeszti a javaslatot a parlament elé, és a választások után elfogadhatják.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője, Csepel Fidesz–KDNP-s polgármestere is arról beszélt: akkor tudják a lakosság akaratát érvényesíteni az energiaárakban, ha a cégek közösségi tulajdonában állnak. Fő szempontnak a családok számára megfizethető energiát, közszolgáltatásokat nevezte, és azt, hogy ha a cégek hasznot termelnek, ne „egy az egyben talicskába tegyék, és vigyék a határon túlra", hanem forgassák vissza a rendszerbiztonság fenntartására. Hozzátette: ha marad egy kis pénz, azt a minőség javítására kell fordítani.
A rezsicsökkentés politikai hovatartozás nélkül mindenkinek kedvez – jelentette ki Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az Ajkán tartott rezsifórumon szerdán. Az államtitkár a 350-400 érdeklődő előtt azt hangsúlyozta: a rezsicsökkentést támogató nyilatkozatot két és félmillió ember írta alá, és a baloldali szavazónak is ugyanazt jelenti a számla csökkentése, mint a jobboldalinak, azt, hogy pénzt takarít meg, amelyet másra fordíthat. Budai Gyula szerint aki a rezsicsökkentéssel szembemegy, a magyar családok ellen tesz.
Beszélt arról, hogy 2010-re, a kormányváltás idejére „nemcsak a kassza volt üres, de a kassza kulcsát is ellopták, súlyos százmilliárdok hiányoztak a költségvetésből", a szakadék szélén állt az ország, „nyakunkon volt az IMF-hitel”, a túlzottdeficit-eljárás. Ebben a helyzetben el kellett dönteni, hogy a lakosságot terhelik-e meg a különböző adókkal, vagy az előző kormányok liberális gazdaságpolitikájában „lubickoló” bankokkal, szolgáltatókkal akasztanak tengelyt – magyarázta Budai Gyula. Hozzáfűzte: a kormány úgy döntött, nem az emberekre hárítja az előző kormányok rossz döntéseit, 2012-ben pedig megkezdte a rezsicsökkentést.
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos vitát „műbalhénak” nevezte Budai Gyula, azt mondta, hogy az áprilisi választások után szerinte az ellenzék is támogatni fogja a bővítést. Hangsúlyozta: az erőmű bővítésére azért van szükség, mert Paks az ország villamosenergia-szükségletének 40 százalékát állítja ma elő, és a bővítés után ez 65-70 százalék lesz. Olcsóbb lesz a villamos energia és jelentős mértékben csökken Magyarország függősége a külföldi szolgáltatóktól - jelentette ki az államtitkár. Hozzáfűzte: a szolgáltatókat nem érdekli a magyar családok megélhetése, a vállalkozások versenyképessége, hanem csakis a nyereségük.
Brüsszel „újra nekünk támad” a gazdasági lobbi nyomására, és az a szomorú, hogy ehhez Mesterházy Attila, a szocialisták elnöke segédkezet nyújt – hangoztatta Budai Gyula. Kifejtette: támogatja, hogy az ellenzék fogalmazza meg kritikáit, de – mint hozzáfűzte – legyen mögötte alternatíva: mondják meg, hogyan lehet ugyanennyi pénzt megspórolni a családoknak, rezsicsökkentés nélkül.
Értelmes vita helyett ma vádaskodás tapasztalható, „a magyar vállalkozóknak kötelet küld Mesterházy Attila: nem bőröndöt, nem börtönt, kötelet” – mondta Budai Gyula. Utalt rá, hogy az MSZP perrel fenyegette meg azt, aki Mesterházy Attilát azzal vádolja, hogy kötelet ígért beszédében, de kijelentette: áll a per elejébe, jelenleg is perben áll Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel és Bajnai Gordonnal, az Együtt–PM Szövetség vezetőjével, „ebbe a keretbe”. Mesterházy Attila is belefér.
Lasztovicza Jenő (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke szerint a rezsifórumok azért fontosak, hogy a családok tisztában legyenek azzal, mit nyertek az Orbán-kormány ideje alatt, és mit veszíthetnek, ha az országban újra baloldali kormányzás lesz. Hangsúlyozta: a rezsicsökkentés minden családot kedvezően érint, ezért meg kell védeni azzal, hogy az áprilisi választásokon lehetőséget adnak a kormánynak a folytatásra.
