Az ügyészség 2006 őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú büntetőper, amelyben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg, legalább egy évig tart.
Nem volt egyszemélyi vezetője a rendőri biztosításnak a tévéostromnál, ez okozta a kudarcot – mondta a jelenlegi országos főkapitány a Gergényi-perben. Papp Károly azért is hibáztatja Gergényi Pétert, hogy a Szabadság téren nem alakítottak ki vezetési pontot, és későn rendelték el a riadót.
Bár tanúként hallgatták ki, parancs iránti engedetlenség gyanúját veti föl a bíró szerint, hogy felettese utasítása ellenére Kalmár Tamás volt rendőr alezredes az egységével együtt elhagyta az ostromlott tévé épületét 2006 szeptemberében – írta a Magyar Nemzet.
Még a rendőrség számára fővárosi viszonylatban talán legdurvább biztosítási feladatokat jelentő Fradi–Újpest-meccs sem hasonlítható ahhoz, ami 2006 szeptemberében, a tévészékház ostrománál történt – mondta egy rendőr tanú az események kapcsán a rendőri vezetők ellen indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Közös parancsnoki döntés volt, hogy az életveszélyessé váló füst miatt hagyják el az MTV-székházat az épületet védő rendőrök – mondta az ottani állomány irányításában részt vevő, ma már nyugalmazott százados a február 4-ei tárgyaláson. A januárban meghallgatott komlói rendőrök hiányos felszerelésről, széteső irányításról és folyamatos életveszélyről számoltak be.
2006. szeptember 18-án a fővárosba vezényelt rendőrök több tanú vallomása szerint is azzal indultak útnak, hogy ez csak gyakorlat.
Annak ellenére, hogy a közrendőröket irányítás nélkül hagyták, felsőbb szinteken állandó volt az egyeztetés az ostrom alatt, és Gergényi is a helyszínen lehetett.
