A 2006-os események egy Fradi–Újpest-meccshez sem hasonlíthatók

Legalább 10-12 századot kellett volna a Szabadság térre csoportosítani.

A nyugalmazott ezredes, aki a székházostrom éjszakáján az Országház épületének helyszínbiztosítását látta el, elmondta: a Kossuth térről „2-4 századot csoportosítottak át a Szabadság térre”, de szerinte legalább 10-12-re lett volna szükség. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen kevés embert küldtek, elmondta, hogy nem volt több, és a Parlamentnél is megfelelő erőknek kellett maradniuk akkor is, mikor a demonstrálók egy része átment a tévészékházhoz.

Közös parancsnoki döntés volt, hogy az életveszélyessé váló füst miatt hagyják el az MTV-székházat az azt védő rendőrök – mondta az ottani állomány irányításban részt vevő, ma már nyugalmazott rendőr százados a február 4-ei tárgyaláson. A januárban meghallgatott komlói rendőrök hiányos felszerelésről, széteső irányításról és folyamatos életveszélyről számoltak be. 2006. szeptember 18-án a fővárosba vezényelt rendőrök több tanú vallomása szerint is azzal indultak útnak, hogy ez csak gyakorlat.

A tanú kérdésre elmondta: nem hallott arról, hogy a Szabadság téri események célja igazából az lett volna, hogy rendőri erőket vonjon el a Kossuth térről, hogy aztán a demonstrálók elfoglalhassák az Országházat. Ugyanakkor a Kossuth téri demonstráció a tanú szerint szervezettnek tűnt, folyamatosan érkeztek az emberek a Parlamenthez. Ahogy már több, korábban meghallgatott rendőr tanú is elmondta: a titkosszolgálatoktól nem kaptak használható információkat, nem jelezték előre, hogy mi készül.

A tanú szerint a Kossuth téren demonstrálók meg sem próbálták áttörni a kordonokat, ami talán a téren jelenlévő megfelelő létszámú rendőri erőnek is köszönhető, bár megjegyezte: ahhoz már nem volt elég ember, hogy a tömegbe vegyülve a polgári ruhás állomány felderítő és bűnmegelőző feladatokat lásson el.

Arra a kérdésre, hogy választási gyűlés volt-e a Kossuth téren, a tanú annyit mondott: „az események tükrében ez nem valószínű”.

Arra a kérdésre, lehetett-e valamilyen különleges oka annak, hogy a biztosítási tervekből kezdetben kimaradt a tévészékház, miközben a rádió épülete szerepelt, a tanú úgy reagált: biztosan nem tudatos volt. Nem volt előre látható, hogy mit kell védeni.

A tanú beszélt arról, hogy a rendőrségi rádióforgalmazás „eléggé akadozott” a székházostrom éjszakáján, aznap kaptak új rádiókat, ő maga is a Kossuth tér biztosítása közben tanulta az ismeretlen készülék használatát, és ezért is kellett többször mobiltelefont használnia.

A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú büntetőperben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg, ami legalább egy évig tart.